|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 31 találat | lapozás: 1-30 | 31-31 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fazekas Sándor 1995. szeptember 6.A Rogériusz-negyed Nagyvárad legnagyobb lakótelepe. 1990 őszén a református hívek igényelték, hogy a nagyszámú gyülekezetet osszák ketté, így született meg a réti mellett az új várad-rogériuszi gyülekezet, élén Fazekas Sándor tiszteletessel. A gyülekezetnek 4600 aktív, egyházfenntartási járulékot fizető híve van, a gyülekezet életében részt nem vevőkkel együtt lélekszámuk 10-15 ezer lehet. Külföldi segítséggel 1995 tavaszán hozzákezdtek a templom építéséhez, a templom mellett ifjúsági ház és előadóterem is lesz. Ismeretlen tettesek betörtek a tiszteletes lakásába, elvitték az akkor összegyűjtött pénzt /731 ezer lejt/ és Fazekas Sándor teljes levelezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1996. március 5.Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2004. június 17.Harmincegy lelkészt szenteltek fel az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén, a Farkas utcai református templomban jún. 15-én megtartott ünnepi istentiszteleten. Dr. Fazekas Sándor dicsőszentmártoni nyugdíjas orvost választották a Tonk Sándor elhunytával megüresedett harmadik főgondnoki tisztségbe. A másnap folytatódó közgyűlés meghallgatta Pap Géza püspöki jelentését. Nagy teret kapott a jelentésben az egyházi ingatlanok kérdése is. Határozatot hoztak a lelkészek politikai szerepvállalásának tiltásáról. /Moldován Árpád Zsolt: Éves közgyűlését tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület. Lelkészeket szenteltek, főgondnokot választottak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2010. május 4.Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormánySemjén Zsolt általános miniszterelnök- helyettes (MTI) – Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormány: Matolcsy György vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumot, Martonyi János a külügyi tárcát, Pintér Sándor lesz a belügyminiszter, Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezető, Fazekas Sándor a vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba a honvédelmi tárcavezető, Navracsics Tibor pedig a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd a kormányfő helyetteseként. Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Parlamentben – miután a leendő kormány megtartotta első előkészítő ülését – bejelentette azt is, hogy Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz. Megjegyezte, jövő héten újabb szerződést köt egymással a két leendő kormányzó párt, a Fidesz és a KDNP. A pártelnök azt már korábban bejelentette, hogy Varga Mihály a Miniszterelnökséget vezeti majd államtitkárként. Orbán Viktor leendő kormánya tagjainak hétfői bemutatásakor hangsúlyozta, olyan kormánytagokra van szükség, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapításának. A Fidesz elnöke azt mondta: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete. Mint kifejtette, olyan kormánytagokra van szükség, akik megfelelő kvalitással, jártassággal bírnak, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, döntéseket hozzanak, és azokért vállalják a felelősséget. Matolcsy Györgyről szólva azt mondta: azt várják tőle az emberek, hogy a magyar gazdaságot állítsa talpra, és Széchenyi országépítő politikájának szellemében vezesse a nemzetgazdaság területét. Martonyi Jánostól azt várja az ország, hogy szerezze vissza "hazánk nemzetközi tekintélyét", vezényelje le a januártól esedékes európai uniós elnökségi munkát, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a közép-európai együttműködés felépülhessen – fejtette ki Orbán Viktor. Pintér Sándortól azt várja minden választó – folytatta –, hogy állítsa helyre a rendet és a közbiztonságot. Az ő esetében legnehezebb a munka, mert nincs vesztegetnivaló idő, ezért ide egy tapasztalt rendőri vezető kell, aki úgy ismeri ezt a területet, mint a saját tenyerét – emelte ki a leendő kormányfő. Közölte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Fellegi Tamás dolga az lesz, hogy védje meg a közvagyont az oligarchákkal szemben, és vegye fel velük a küzdelmet. A nemzeti erőforrásokért felelős Réthelyi Miklóstól azt várják az emberek, hogy mentse meg a magyar egészségügyet, építse újra a szociális biztonságot, és teremtse meg a jövő kibontakozásának lehetőségét a fiatal nemzedékek számára – ismertette a Fidesz-elnök, rámutatva, hogy Réthelyi Miklós a leendő kabinet legtapasztaltabb tagja. Fazekas Sándorral szemben az az állampolgári elvárás, hogy végre állítsa talpra a magyar vidéket, amely a jövő egyik erőforrása – mondta. A honvédelmi miniszteri poszt várományosának, Hende Csabának pedig az lesz a dolga – folytatta Orbán Viktor –, hogy megtalálja a honvédség és a honvédelem helyét a XXI. századi nemzetközi együttműködés rendszerében, és vessen gátat annak, hogy a honvédség a bűnügyi krónikák folyamatos főszereplője legyen. A kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként újságíróknak hétfőn Semjén Zsolt, az általános miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa. A KDNP elnöke megtiszteltetésnek tartja a felkérést, amit örömmel vállalt el. Hozzátette: az általános miniszterelnök-helyettes munkájába várhatóan "minden politikai jellegű feladat" beletartozik majd. Megerősítette, hogy lesz a Fidesz és a KDNP között egy szerződés a kormány működési rendjéről, és ebben mindent részletesen rögzítenek majd. A jövőbeni konkrét feladatairól előzetesen azt mondta: "mindig is foglalkoztam nemzetpolitikai ügyekkel és a jövőben is szívesen teszem ezt". Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság biztosítása erkölcsi kötelesség, különösen 2004. december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta. Népújság (Marosvásárhely) 2010. június 1.Egynapos nemzeti összetartozásÚjabb szimbolikus gesztust tett a határon túli magyarok felé tegnap az Országgyűlés: a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A jogszabály kinyilvánítja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja az egységes magyar nemzetnek”. A kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt múlt héten fogadta el az Országgyűlés, a jogszabályt Sólyom László tegnap írta alá. A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés tegnap a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A javaslatra 302-en szavaztak igennel, a Fidesz és KDNP mellett a Jobbik, az MSZP-s Juhász Ferenc és az LMP-s Schiffer András, míg 55 MSZP-s képviselő nemmel voksolt, az LMP-ből pedig 12-en tartózkodtak. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A képviselők tegnap a jogszabály sürgős kihirdetését is kérték, mint ahogy azt a múlt szerdán elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvénnyel kapcsolatban is megtették. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyaroknak kedvezményesen állampolgárságot biztosító törvényt tegnap írta alá, a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazható. Az új törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát, de a honosítás csak egyéni kérelem alapján történhet. Azt egyelőre nem tudni, hogy a jövőben olcsóbb lesz-e az állampolgárság megszerzése, de az már biztos, hogy gyorsabb. Eddig ugyanis egy-másfél évig is húzódhatott egy adott kérelem elbírálása, míg az új állampolgársági törvény szerint – ha az igénylő megfelel a feltételeknek – a kérelem benyújtásától számítva három hónapon belül megkaphatja a magyar állampolgárságot. Lezajlott az átadás-átvétel Fazekas Sándor már szombaton átvette elődjétől, Gráf Józseftől a vidékfejlesztési tárcát, míg a többi hét minisztériumban tegnap zajlott le az átadás-átvétel. A több ezer oldalas dokumentációkat szakértők vizsgálják át, és a lehetőségekhez képest minél előbb szeretnének végezni, illetve pontos képet kapni a tárcák helyzetéről. Navracsics Tibor bejelentette, egy hét alatt kiépül az új kormányzati apparátus, az államtitkárok még a héten hivatalba léphetnek. Tegnap az Orbán-kormány is megtartotta első ülését, amelyen az eddigi kétszeresére emelték az árvíz elleni védekezésre és a segítségre szoruló családok megsegítésére fordítható összeget. Kánya Gyöngyvér, Budapest Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. június 22.Verespatak: újrainduló engedélyezésA román környezetvédelmi és erdészeti minisztérium újraindítja a Verespatakra tervezett színesfémbánya-beruházás engedélyezési folyamatát – jelentette be tegnap Bukarestben Borbély László tárcavezető. Az RMDSZ-es miniszter azzal indokolta a 2007-ben felfüggesztett eljárás folytatását, hogy az erdélyi beruházásban érdekelt Roşia Montană Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat (RMGC) új településrendezési tervvel jelentkezett, és ennek nyomán ismét összehívják a zöld tárca műszaki vizsgálóbizottságát. Az Erdélyi-Érchegységben nyugvó, Európa legnagyobb színesfémlelőhelyének tartott arany- és ezüsttartalékot ciántechnológiával kibányászni kívánó társaság számára májusban bocsátott ki új, sorrendben a harmadik településrendezési engedélyt a Fehér megyei önkormányzat. A korábbi településrendezési tervet – amely földrajzi szempontból határolja körül a tervezett ipari létesítmény övezetét – három évvel ezelőtt a környezetvédelmi tárca akkori vezetője, a szintén RMDSZ-es Korodi Attila kezdeményezésére érvénytelenítette az igazságszolgáltatás, mivel a másodjára kibocsátott dokumentum azonos volt az elsővel; emiatt Korodi felfüggesztette a színesfémbánya engedélyezési folyamatát. Utódja, Borbély László tegnap rámutatott: a mostani engedély már nem azonos a korábbi kettővel, bizonyos technikai paraméterek különböznek, ezért tekinthető ez újabb jóváhagyásnak. A miniszter különben cáfolta, hogy az egymilliárd dollárosra tervezett beruházás támogatójává lépett volna elő, és leszögezte: kizárólag abban az esetben fogja jóváhagyni a verespataki arany kinyerését, ha az RMGC „százegy százalékban” szavatolja az európai jogszabályokkal összhangban lévő romániai törvények tiszteletben tartását. Hangsúlyozta: a minisztérium mostani lépésével nem tesz egyebet, minthogy betartja az európai uniós és a romániai jogszabályokat. Ismertette azt is, hogy két héttel ezelőtt Svédországban tett látogatást, ahol több, ciántechnológiát alkalmazó bánya is működik. Borbély a bolideni bányát kereste fel, ahol – tájékoztatása szerint – biztosítják a ciánkoncentrációnak azt a minimális szintjét, amely már nem szennyező. A miniszter közölte, hogy az Európai Parlamentnek a ciántechnológia betiltását célzó határozata kapcsán nemrég konzultált az Európai Bizottság illetékeseivel, akiktől azt a választ kapta, hogy a tagállamoknak konkrét esetekben a jelenlegi – azaz a cianidos technológiát lehetővé tévő – jogszabályokat kell alkalmazniuk. Az RMDSZ-es tárcavezető közölte, a múlt héten egyeztetett Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel is, akit arról biztosított, hogy Románia minden információt megoszt Magyarországgal. „Elkezdődnek azok a kétoldalú egyeztetési folyamatok, amelyek ilyenkor szükségesek, és újraalakul a román–magyar közös bizottság is, amely procedurális szempontok szerint vizsgálja a verespataki beruházást” – mondta Borbély László, hozzátéve: ismét meg kell rendezni a lakosság és a civil szervezetek bevonásával korábban már lezajlott közvitákat is. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes különben erdélyi látogatása zárónapján, vasárnap Gyulafehérváron leszögezte: környezeti kockázata miatt a magyar állam továbbra is ellenzi a verespataki bányaberuházás megvalósítását. Mint ismeretes, a bukaresti legfelső bíróság már június 2-i jogerős ítéletében arra kötelezte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy bocsássa ki a verespataki aranybányát tervező vállalatnak a derítőgát és a zagytározó gát megépítéséhez szükséges engedélyt. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatakon – ahol becslések szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a földben –, a ciánalapú kitermelés beindítását célzó beruházásra eddig mintegy 400 millió dollárt költött. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2010. augusztus 24.Markó Fazakas Sándorral tágyaltMarkó Béla miniszterelnök-helyettes Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel tárgyalt Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben fogadta Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési minisztert. A megbeszélésen a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság terén folytatott együttműködés fontosságáról, a két ország közötti kapcsolatok bővítésének további lehetőségeiről volt szó. A magyar tárcavezető egynapos bukaresti látogatása során Mihail Dumitru román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel és Borbély László környezetvédelmi miniszterrel is találkozott. erdon.ro 2010. október 29.Borbély-vizit Budapesten – Magyarország támogatja Románia mielőbbi belépését aMagyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia mielőbb csatlakozhasson a schengeni egyezményhez – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után. Németh Zsolt hangsúlyozta: a két ország közötti határellenőrzés megszüntetése a magyarság elmúlt száz évének kiemelkedő eseménye lesz, megvalósulására pedig már Magyarország soros európai uniós elnöksége alatt, vagyis a jövő év első felében is reális esély van. Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia mielőbb csatlakozhasson a schengeni egyezményhez – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után. Németh Zsolt hangsúlyozta: a két ország közötti határellenőrzés megszüntetése a magyarság elmúlt száz évének kiemelkedő eseménye lesz, megvalósulására pedig már Magyarország soros európai uniós elnöksége alatt, vagyis a jövő év első felében is reális esély van. Borbély László emellett szintén történelmi jelentőségűnek nevezte a romániai tanügyi törvény következő napokban várható elfogadását, amelynek révén az erdélyi magyarság anyanyelven történő teljes körű oktatása valósulhat meg. A magyar kormány képviselője megköszönte Romániának a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításra felajánlott jelentős támogatást. Németh Zsolt szerint a korábbi esetekhez hasonlóan ez a legutóbbi tragédia is azt mutatja: a két ország között magas fokú érzékenység alakult ki az egymás problémáiban való segítségnyújtás területén. Borbély emlékeztetett arra: a román kormány korábban egy külön alap létrehozását kérte Brüsszeltől annak érdekében, hogy hasonló katasztrófák esetén azonnali segítséget kaphassanak az érintett tagországok. A két politikus egyaránt kiemelkedő fontosságúnak nevezte az országaik által közösen indított Duna-stratégiát, amely elmondásuk alapján újfajta makroregionális építkezést biztosíthat a folyó mentén. Németh Zsolt megjegyezte továbbá, hogy Románia rendkívül empatikusan fogadta a határon túli magyarok kedvezményes honosításának lehetőségét. Biztatóak a magyar–román környezetvédelmi kapcsolatok A jövőre nézve is biztatóak a magyar–román környezetvédelmi kapcsolatok – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azután, hogy tegnap megbeszéléseket folytatott Borbély László romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszterrel Budapesten. Fazekas megköszönte Romániának a magyarországi iszapkatasztrófa következményeinek elhárításához nyújtott eddigi segítségét, továbbá a mostani adományt. Románia ugyanis 250 ezer porálarcot adományozott a katasztrófa után Magyarországnak, amit a romániai miniszter tegnap személyesen adott át Devecser és Kolontár térségében. Borbély is megköszönte magyar kollégájának az iszapkatasztrófáról adott napi rendszeres tájékoztatást, aminek jelentős szerep volt a romániai közvélemény korrekt tájékoztatásában. A katasztrófának nincs a határon átnyúló hatása – szögezte le Borbély. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. február 7.Fontos megállapodást kötött a kormányVidékfejlesztési együttműködési megállapodást kötött a Kárpát-medencei határon túli magyarságot képviselő szervezetekkel a magyar kormány, a fő cél az, hogy egyebek mellett kihasználják a közös terület- és infrastruktúra-fejlesztésben rejlő lehetőségeket. A dokumentumot a kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, illetve Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna magyarságának képviselői írták alá kedden Budapesten. Az aláírást megelőzően Fazekas Sándor köszöntőjében elmondta, fontos mérföldkő a megállapodás, mivel a Kárpát-medencei magyarság többsége vidéki térségekben él. Hozzátette, a nyitott megállapodást konzultáció előzte meg a határon túli szervezetekkel, s az aláírókhoz később is csatlakozhatnak magyar szervezetek. A miniszter elmondta, a nyolc országot érintő stratégia a természeti, földrajzi előnyöket használja ki, különös tekintettel vízgazdálkodásra és a magyar közösségek közötti vidékfejlesztési tartalmú együttműködésekre, programokra. Semjén Zsolt kifejtette, a Kárpát-medence egységes, jóllehet a politika szétszabdalhatja határokkal, törésvonalakkal, fölrajzilag – történelmileg egységes marad. Úgy vélte, a normális rend akkor áll helyre, ha a medence egységében gondolkodunk. Magyarországnak ezért nemcsak a határain belül kell gondolkodnia, hanem figyelembe kell vennie ezt az egységet is. Így például a magyarországi vízügyek sem kezelhetők anélkül, hogy tudomásul vennénk, a folyók vízgyűjtő területe a Kárpát-medencében van. Semjén Zsolt szerint az együttműködés során megvalósuló programok ugyanúgy előnyére válnak például a szlovákoknak, románoknak, ukránoknak, szerbeknek is, mint a magyaroknak, mert a gazdaságfejlesztés megnövekedett életlehetőségeket jelent mindazon országoknak, amelyek érintettek a Kárpát-medence vonatkozásában. Aláhúzta, a megállapodás nem irányul senki ellen sem, mindenki javát szolgálják a program elemei, amelyek azonban elsősorban a magyarság életminőségét hivatottak javítani. Németh Zsolt kifejtette, fontos pillanatban van a magyar nemzetpolitika, mivel nemrégiben elfogadták stratégiai keretét. Ez előirányozza, hogy készüljenek összehangolt ágazati nemzetpolitikák, aminek egyik látványos megvalósulása a most aláírandó megállapodás. Hozzátette, készül a többi ágazati nemzetpolitikai megállapodás is, amely például a kulturális, egyházi, civil területeket öleli fel. Németh Zsolt elmondta, a föld nemcsak megélhetést, szabadságot, önrendelkezést, szuverenitást jelent, hanem otthont, szülőföldet is. Kifejtette, az együttműködés azért is fontos, mert az unió is kiemelten kezeli az agrárpolitikát, de nemcsak gazdasági, hanem az otthon-megtartása szempontjából is. Az aláírást megelőzően az egyik aláíró, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai uniós képviselő is köszöntötte a megjelenteket, kiemelve a megállapodás fontosságát a magyarság életlehetőségeinek növelése szempontjából. MNO 2013. május 3.Kenderesen helyezték örök nyugalomra Horthy IstvánnétA szerdán Budapesten tartott gyászünnepség után május 2-án, csütörtökön Kenderesen örök nyugalomra helyezték az Angliában elhunyt özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilonát. A kenderesi Horthy-ligetben tartott gyászünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy Horthy Istvánné még a trianoni "országszabdalás" előtt született, és április 18-án, életének 96. évében rendkívül békésen hagyta el a földi világot. Hangsúlyozta: Horthy Istvánné életét végigkísérte a hűség hazája és a Horthy család iránt. Miután 24 esztendősen megözvegyült, érett, megbízható személyiségként vállalt cselekvő részt Horthy Miklós kormányzó mellett a második világháborús zsidómentésből és kiugrási kísérletből - mondta. Becsület és kötelesség című, 2001-ben bemutatott könyve a koronatanú objektív emlékirata - fogalmazott Lezsák Sándor a szertartáson. Kiemelte: tisztelet, nagyrabecsülés és köszönet illeti mindazokat, akik dokumentálták gróf Edelsheim Gyulai Ilona életét és visszaemlékezéseit és azokat is, akik az elmúlt évtizedek fenyegetettsége és hazugságai ellenére megőrizték és őrzik ma is a Horthy család emlékét. Az Országgyűlés alelnöke bejelentette: Horthy Istvánnénak is köszönhető, hogy - remélhetőleg a közeli jövőben - emlékművet állítanak Oroszországban, Alekszejevka településen, azon a helyen, ahol Horthy István kormányzóhelyettes 1942-ben repülőgépével lezuhant és hősi halált halt. Kocsis Sándor, a Horthy Társaság alelnöke a búcsúztatón hangsúlyozta: Horthy Istvánné nem élt hiába. Szerény arisztokrata volt, aki nyolc nyelven beszélt és rajongott a repülésért - idézte fel. Halálával zárult le végleg a Horthy korszak, amely "a történelemhamisítók" megállapításai ellenére sikeres volt - mondta. Kocsis Sándor szólt arról is, hogy a koporsót takaró díszes nemzeti színű leplet Wittner Mária készítette és ajánlotta fel. Pádár Lászlóné, Kenderes független polgármestere beszédében kiemelte: Horthy Istvánné személyében az utolsó hiteles történelmi személyiség távozott, akit magával ragadó stílus és rendíthetetlen hit jellemzett. Felidézte: "Ilona asszony" a kormányzó újratemetése után évente ellátogatott a városba, amelynek 2009-ben díszpolgára lett. Ifjabb Horthy István megemlékezésében arról beszélt: örökké hálás lesz édesapjának azért, hogy édesanyját választotta. Elmondta: édesanyja mindig erős volt, és élete utolsó pillanatáig megőrizte méltóságát, hiszen mindössze két napi gyengélkedés után, három generáció jelenlétében tért meg teremtőjéhez. Úgy fogalmazott: egy csepp szomorúságot sem érez, mert tudja: édesanyja itt van velük, talán még közelebb, mint eddig. Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona április 18-án hunyt el életének 96. évében Angliában. Özvegy Horthy Istvánnét 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a második világháború idején kifejtett ellenállási tevékenységéért, a kiugrási politika támogatásáért, valamint a portugáliai magyarság körében végzett munkássága elismeréseként. 2001-ben mutatták be Becsület és kötelesség című könyvét, 2011-ben Budapesten az I. kerület díszpolgárává avatták. Horthy Miklós egykori kormányzó menyét százak kísérték utolsó útjára Kenderesen, ahol a család mauzóleumában, hozzátartozók és barátok szűk körében helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson részt vett Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye, Mádl Dalma, valamint Antall Józsefné, a korábbi kormányfő özvegye, Boross Péter egykori miniszterelnök és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is. Özvegy Horthy Istvánnétól szerdán a budapesti Belvárosi Nagyboldogaszony-főplébánia-templomban vettek végső búcsút tisztelői. A budapesti gyászünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: Horthy Istvánné élete és magatartása példázata annak a szerény, de annál állhatatosabban képviselt asszonyi áldozat- és feladatvállalásnak, amely nélkül üresebb lenne az élet és a történelem. Maszol.ro 2013. június 2.Nemzeti összetartozás napja - Rendezvények országhatáron belül és kívülMegemlékezéseket, koszorúzásokat, családi és kulturális rendezvényeket tartanak országhatáron belül és kívül a nemzeti összetartozás napján, kedden. A fővárosi Magyarság Házában délelőtt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Az ünnepségen felavatják a külhoni és hazai diákok által készített alkotást, majd rendhagyó történelmi előadást és tárlatvezetést tartanak a meghívott diákoknak a Megújuló épített örökség - értékmentés a Kárpát-medencében című kiállításhoz kapcsolódóan. Este hat órakor az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, amelyen közreműködik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, fellépnek továbbá az összetartozás dalának művészei. Beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd megnyitja a Közös tér - közös örökség - Műemlék-helyreállítások a Kárpát-medencében című fotókiállítást. A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak, ahol Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet. A liturgiát követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszönti a megjelenteket. Szabadkán ünnepi koncert lesz a Szent Teréz templomban, a zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola diákkórusával. Kedden nemzeti emlékhellyé avatják az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot. Az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vándorkiállítását Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke mutatja be. Nyíradonyban is emlékhelyet avatnak: Halász János kultúráért felelős államtitkár és Tasó László polgármester (Fidesz) átadja a nemzeti összetartozás emlékhelyét. Jászberényben az önkormányzat szervezésében Trianon-emlékművet avatnak az Apponyi téren. Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél, a Vasasi Szent Borbála Egyesület szervezésében tartanak ünnepséget, amelyen beszédet mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő. A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen. Budapesten Tarlós István főpolgármester a József Attila Színházban tartandó ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt. A III. kerületi önkormányzat megemlékezésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szidiropulosz Archimédesz, a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány elnöke, míg a KDNP budapesti szervezetének rendezvényén, a XII. kerületi Turul szobornál Szalma Botond, a párt fővárosi elnöke és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója mond beszédet. A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a trianoni békeszerződés évfordulója kapcsán a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát. A rendezvényen felszólal Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő is. A nap folyamán számos más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt. Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". MTI 2013. június 4.A nemzeti összetartozás napjaOrszágszerte megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak ma a nemzeti összetartozás napjának alkalmából. A fővárosi Magyarság Házában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Áder János köztársasági elnök határon túli magyar fiatalokat fogad a Sándor-palotában. Este az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, majd beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot nemzeti emlékhellyé avatják, az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Nyíradonyban Halász János kultúráért felelős államtitkár részvételével átadják a nemzeti összetartozás emlékhelyét, Jászberényben, a Tolna megyei Tamásiban és a főváros XVI. kerületében pedig Trianon-emlékművet avatnak. A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen. Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél tartandó ünnepélyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond beszédet. Budapest III. kerületi önkormányzatának ünnepi rendezvényén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szólal fel. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás napja és a Határok nélkül Kárpát-medencei ifjúsági találkozó alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt. Balatonalmádiban Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról. A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát mások mellett Morvai Krisztina független EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő részvételével. A nap folyamán sok más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt. Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak; ott és a Szabadkán folytatódó ünnepségen Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet. A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Dörner György igazgató vezetésével az Újszínház küldöttsége Tamási Áron szülőfalujába, a romániai Farkaslakára utazik, hogy megkoszorúzzák a Trianon-emlékművet. Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. MTI 2013. december 1.Felavatták Székelykeresztúron a Székely sirató emlékhelyetFelavatták november 30-án, szombaton Székelykeresztúron a Székely sirató emlékhelyet, amellyel a két világháború helyi áldozatai előtt tiszteleg a közösség. A központi parkoló szomszédságában levő zöldövezeten elhelyezett emlékműre közel kétszáz keresztúri háborús hős neve került fel. Az ünnepségen Rafai Emil, Keresztúr polgármestere és számos elöljáró mellett jelen volt Borboly Csaba is, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Rafai Emil ünnepi beszédében úgy fogalmazott: azért gyűltek össze, hogy a keresztúri családok kebléről kiszakított ádozatokra, a nemzet hőseire emlékezzenek. Az elöljáró Orbán János plébános feljegyzései alapján idézte fel a háborús időket. A Székely sirató a következő nemzedékeket is emlékeztetni fogja a világ nagy égésének székely áldozataira, mondta. Végül megköszönte Györffy Sándor szobrászművész áldozatos munkáját, és a magyarországi támogatók, dr. Fazekas Sándor miniszter és Halász János államtitkár önzetlen segítségét. - A felelőtlen vezetői döntések komoly károkat okozhatnak a társadalomban és végső soron a családokban! A német és cseh tábornokok is felelőtlenek voltak, akik az első világháborúban halálba küldtek több tízezer székely katonát, édesapákat, nagyapákat, az okafogyott, nyílt támadások parancsolásával. Nekünk felelősségünk van, hogy vezetőink rossz döntéseket ne hozzanak, mert azt nem ők szenvedik meg, hanem a székely családok, ma is! A rossz irányba mutató elhatározásokat nem kell folytatnuk – hangsúlyozta beszédében Borboly Csaba. A megyeelnök sajnálatát és részvétét fejezte ki azoknak a családoknak, akik elvesztették a világégés alkalmával szeretteiket, családtagjaikat. – Csonka családban, veszteségben felnőni, nem könnyű. Mindenki számára fontos a család – tette hozzá. Az elöljáró továbbá elégedetlenségének adott hangot, hogy a jogi háttér hiányosságai miatt Hargita Megye Tanácsa anyagilag nem járulhatott hozzá az emlékmű megépítéséhez. Az anyát és halott fiát ábrázoló bronzszobor Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása. Az emlékművet a helyi önkormányzat állíttatta pályázati finanszírozással, illetve Magyarország Külügyminisztériuma, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Szombaton az ünnepi hangulatot kulturális műsor emelte: fúvószenekar, néptánccsoport lépett fel, zenedarabok, szavalatok hangzottak el. Az emlékhely megáldása után a jelenlevők koszorúzással, gyertyagyújtással rótták le kegyeletük az áldozatok emléke előtt. Közlemény Erdély.ma 2014. június 6.Megalakult a harmadik Orbán-kormányKinevezte Orbán Viktor harmadik kormányának minisztereit a köztársasági elnök június 6-án, pénteken Budapesten, ezzel megalakult az új, a rendszerváltás utáni tizedik kabinet. Áder János államfő a Sándor-palotában reggel kilenckor megkezdődött kinevezési ünnepségen adta át megbízólevelét Semjén Zsolt tárca nélküli miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, Hende Csaba honvédelmi miniszternek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszternek, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek és Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek. A köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében nevezte ki az új kormány minisztereit pénteki hatállyal. Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg. Orbán Viktor harmadik kormányának tagjai az Országgyűlés délelőtt 11-kor kezdődő, egyórás plenáris ülésén esküt tettek. A Sándor-palotában tartott rövid rendezvényen, amelyen beszédek nem hangzottak el, családtagok és munkatársak vettek részt. Az új kormányt rövid műsorral köszöntötték, majd az elnöki hivatal koccintásra invitálta a jelenlévőket. MTI. Székelyhon.ro 2014. október 5.Sass Kálmán-emlékhely: “…ideje van a kövek begyűjtésének”Kétnapos eseménysorozat végén október 5-én, vasárnap délben emlékhelyet avattak Érmihályfalván Sass Kálmánnak, ahol az eredeti nyughely holléte ismeretének hiányában emlékezni lehet a mártír lelkipásztorra. Az érmihályfalvi református egyházközség születése 110 évfordulója alkalmából 2014-et Sass Kálmán-emlékévnek nyilvánította. Az ennek alkalmából tartott események sorába illeszkedett a hét végén tartott kétnapos program, mely szombaton konferenciákkal kezdődött. A délelőttit az ifjúságnak szánták, míg a délutáni áhítattal kezdődött. Azon Földesy Márta erdőgyaraki lelkész szolgált, kinek nagyapja testvér volt néhai Földesy Ilonával, aki Veronika nővérként, mint Sass Kálmán munkatársa, és az ’56-os Érmihályfalvi Csoport tagja ismert a helyiek előtt. A továbbiakban dr.Herman M. János lelkipásztor, ny.tanár Sass Kálmánról, míg Sipos István ny. máramarosszigeti esperes a mártír lelkész cellatársáról, Balaskó Vilmosról értekezett. Az esemény a Sass Kálmán emlékteremben folytatódott, melynek falára ez alkalomból emléktábla került, s ahol egykori tanítványai emlékeztek a családtagok jelenlétében a lelkészre, majd megnyitottnak nyilvánították azt az állandó kiállítást, melyet április 17-én, Sass Kálmán születésnapján mutattak be először. A napot virrasztás zárta annál az emlékhelynél, melyet másnap avattak fel. Életútja példamutató Vasárnap reggel eső áztatta Érmihályfalvát, amikor a Sass család tagjai találkoztak az általános iskola Bernáth Józsefről elnevezett iskolaépületében “Sass Kálmán dédunokáival”, vagyis a kisdiákokkal. Az eső elállt, mire a harangok a 11 órás istentiszteletre szólítottak, melyre megtelt a templom, s melyen Tőkés László korábbi püspök volt az igehirdető. Hihetetlen, hogy a pillanatnyi állapot szerint egy “háborús bűnös” emlékünnepén veszünk részt, és ismerve a romániai állapotokat, ebből akár még “baj” is származhat – de nem ebből kell kiindulnunk, kezdte beszédét az EP-képviselő. Az embernek alapvető joga van a végtisztességhez, Sass Kálmán esetében pedig ezt a hatalom cinikusan megtagadja, utalt a rehabilitáció odázására, leszögezve: a néhai életútja egyértelmű és példamutató minden szabadságszerető nép számára. A szolgálatot Balázsné Kiss Csilla helyi lelkész köszönte meg, majd mikrofonhoz szólította a család nevében emlékezőket. A padsorokban helyet foglalók közül többen, főleg az idősebbek, felállva követték az eseményeket, hiszen ők személyesen ismerték a “Sass-gyerekeket”, s most kíváncsiak voltak, felismerik-e az egykori vonásokat. Megtartó háló Dr.Sass Huba tanár, a legfiatalabb gyerek, felelevenítette a család sorsát, édesapja életrajzi adatait, kifejtve róla: olyan sokoldalú ember volt, hogy csodálnivaló, hogyan bírta a munkát, főleg a politikai nyomás ellenére. Dr.Kiss Edit, a legidősebb unoka nagyapja példaadó jellemét emelte ki, ugyanakkor egy kérést is megfogalmazott: megkérte “azt a pártot”, mely a főtéren nagyapja neve helyett jelképet használva állított emléktáblát, a továbbiakban “tartsa távol magát a megemlékezésektől”. (Utalás arra az emléktáblára, melyet tavaly október 23-án lepleztek le Érmihályfalva főtrén, s melyen az Érmihályfalvi Csoport 30 tagjának neve szerepel, a hivatalosan nem rehabilitált, ezért közterületen nem megjeleníthető nevű Sass Kálmánra egy kőbe vésett sas utal rajta – szerz.megj.) Dr.Fazekas Sándor magyarországi földművelésügyi miniszter felesége révén távolabbi tagja a Sass-családnak, beszédében pedig egy megtartó hálónak nevezte a Kárpád-medencében mindenhol fellelhető mártírok sokaságát. Hangsúlyozta: a budapesti kormány felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, melyekben zsinórmérték a keresztényi értékrend. A továbbiakban fiatalok műsora, illetve a Musica Sacra kamarakórus énekei következtek, majd Balázsné Kiss Csilla olvasta fel Csűry István püspöknek ez alkalomra küldött nyílt levelét. Ebben a királyhágómelléki egyházi vezető felelevenítette a korszakhoz kötődő saját emlékeit, illetve méltatta Sass Kálmánt. Emlékhely avatása A templomban ezzel véget ért az ünnepség, mely a temetőben, a református ravatalozó mellett folytatódott, ahol a reformáció tavalyi ünnepén tették le egy Sass Kálmán-emlékhely alapkövét. Ez mostanra elkészült, és az avató perceire a felhők is elvonultak a napsugarak elől, amikor Baliga Andrea tanárnő Wass Albert: Mikor a bújdosó Istennel beszélget című versét mondta el, majd Kovács Zoltán főgondnok sorolta, hogyan ápolják Sass Kálmán emlékét, hogyan készültek a temető csendjében álló, méltó emlékhely elkészítésére, majd köszönetet mondott az abban részt vállalóknak. A fekete obeliszket Tőkés László és dr.Kiss Enikő leplezte le, majd az áldás után koszorúzás következett, melynek során elsőként a család tagjai, majd egyházi és önkormányzati vezetők, szervezetek képviselői, végül ismerősök, tisztelők rótták le kegyeletüket. Rencz Csaba erdon.ro 2015. január 30.Magyar értéktárba került a kürtőskalácsEgyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként került a hungarikumok „előszobájának" tekintett Magyar Értéktárba a kürtőskalács. A budapesti Hungarikum Bizottság csütörtöki ülésén született döntés vélhetően enyhíti a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület között a messze földön ismert magyar édesség bejegyzése kapcsán kirobbant konfliktust, amely azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a terméket Románia regisztráltatja. Három tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét, kilenccel pedig a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön Budapesten, a választások után újjáalakult testület második ülését követő sajtótájékoztatón. A hungarikumok sorába került a vizsolyi Biblia – amely az első teljes, magyar nyelvű Biblia –, továbbá a magyar harcosok által a 9. és a 11. század között használt íj, valamint a szegedi fűszerpaprika őrlemény. A tárcavezető az MTI kérdésére az íj hungarikummá minősítését azzal indokolta, hogy ez az egyedi fegyver fontos szerepet játszott a honfoglalás és az államalapítás során zajló harcokban. A Magyar Értéktárba került többek között az Unicum keserűlikőr, a Piros Arany, az Erős Pista ételízesítő, a szatmári szilvalekvár, a bocskai viselet, nem utolsó sorban pedig a kürtőskalács. A mostani döntéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe már 45 tétel tartozik, a Magyar Nemzeti Értéktár pedig mintegy 120 tagúra bővült. A köztudatba Székelyföldről származó süteményként bevonult kürtőskalács különleges státusáról hosszú ideje vita dúl a Földművelésügyi Minisztérium (FM) keretében működő Hungarikum Bizottság, valamint a Nemzetközi Kürtöskalács Szaktestület (NKSZ) között. Az NKSZ 2013-ban javasolta az édesség hungarikummá, illetve az Európán kívül is tekintéllyel bíró Hagyományos Különleges Termékké nyilvánítását. A szervezet célja az, hogy pontosan meg lehessen különböztetni a klasszikus, illetve az olcsóbb alapanyagokból készülő vásári kürtőskalácsokat. Például hogy silány termékeket ne lehessen többé kürtőskalácsként forgalmazni, a terméknek tejet vagy legalább tejport mindenképp tartalmaznia kell, ugyanakkor megkülönböztethető legyen a vajjal, tejjel és tojással készített házi és az olajjal készített vásári változat. A budapesti szaktárca azonban adminisztrációs hiányosságra hivatkozva elutasította az NKSZ mindkét beadványát, többek között azt kifogásolva, hogy hiányzik az idegen nyelvi – például a kínai – leírás, nem készült bemutató kisfilm, és a szükséges két ajánlást sem csatolták a kérelemhez. Hantz Péter, a kürtőskalács-szaktestület képviselője azonban lapunknak úgy nyilatkozott: beadványuk elutasítása mögött az áll, hogy ők ragaszkodnak a minimális minőségi követelményekhez, miközben a minisztérium szerintük engedett volna a gyenge terméket készítő sütők lobbijának. Szerinte olyan, mindenki által ismert és elismert terméknek, mint például a kürtőskalács vagy a Rubik-kocka – amelyeket a világon mindenhol a magyarsággal azonosítanak – nincs szüksége ajánlásra, ezért ezt a két dokumentumot elvi alapon nem szerezték be. A kínai leírás ugyanakkor elkészült, az ismertető szórólapok több nyelven hozzáférhetők. Kisfilmre már nem volt pénzük a kezdeményezőknek, mivel a Hungarikum Bizottságtól semmilyen támogatást nem kaptak. Az NKSZ számára az is felháborodást keltett, hogy a kürtőskalácsot később a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje terjesztette fel hungarikumnak, az összeállított anyagból azonban a szakma más képviselői szerint épp a termék történetének lényeges elemei, például az erdélyi történelmi vonatkozás hiányzik. Emiatt Sebestyén Csaba, a Hungarikum Bizottság egyik erdélyi tagja – a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke – levelében arra kérte a grémiumot és a minisztériumot: ha már felvesznek egy-egy terméket, szolgáltatást vagy szellemi teljesítményt az értéktárba, akkor a leírásból ne hagyják ki a határon túli vonatkozásokat. Vélhetően ez is befolyásolhatta a Hungarikum Bizottság tagjait, akik csütörtöki ülésükön egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként iktatták a hungarikumok „előszobájának" tekintett Magyar Értéktárba a kürtőskalácsot. Egyébként a magyarországi huzavona miatt fennál a veszélye, hogy a hagyományos magyar édességet romániai termékként regisztrálják az Európai Unióban. A bukaresti mezőgazdasági tárca már megkörnyékezte a székelyföldi sütőket, hogy „román színekben" jegyeztessék be Hagyományos Különleges Terméknek a forgatott dorongon sütött kürtőst. Az uniós védjegy azt jelenti, hogy a kürtőskalácsot magyar – vagy román – termékként tartanák számon az EU-ban, azok a sütők pedig, akik betartják a minőségi előírásokat, ingyen használhatnák a tanúsító logót a csomagolásaikon. Rostás Szabolcs | Krónika (Kolozsvár) 2015. február 19.„Hazavágtat” a Mikes családhoz a zabolai ménesVisszakapja a Mikes család a Zabolai ménes című festményt, amely 1944-ben került az akkori agrártárcához, és az utóbbi időben a budapesti földművelésügyi minisztériumban volt látható. A nagyméretű, 3,5-szer 5,5 méteres festményt, Tadeusz Ajdukiewicz alkotását jelképesen szerdán adta vissza Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Simon Attila István közigazgatási államtitkár a család képviselőjének, Roy-Chowdhury Gergelynek. „Ritkán van olyan pillanat, amikor az ember egyfajta történelmi igazságtételnek a részese lesz, most azonban ez történik, hiszen visszaadunk egy festményt annak a történelmi Mikes családnak, amelynek sorsa elválaszthatatlan Erdélytől és a magyar történelemtől egyaránt” – hangsúlyozta a miniszter. Felidézte: a kép esete jól példázza azt is, hogy a magyar nemesi családoknak Erdélyben milyen hányattatás jutott. Az alkotást a rendelkezésre álló iratok szerint Bánffy Dániel minisztersége alatt, 1944-ben adta át megőrzésre Mikes Ármin, de csak 1985-ben jegyezték be azt az akkori vidékfejlesztési minisztérium vagyonleltárába. Az előzményiratok alapján a festmény visszaadását az örökös Roy-Chowdhury Katalin először 1994-ben kérte, majd azt 2001-ben és 2007-ben is megismételte. Érdemben az utóbbi két megkeresés iratai állnak rendelkezésre, ez alapján 2002-ben csak a kormányváltás miatt maradt el a festmény átadása, 2007-ben azonban a földművelésügyi tárca az átadást már nem találta megalapozottnak. A kép az állami vagyonról szóló, 2007. évi törvény alapján állami vagyonnak minősült, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta, visszaszolgáltatásáról a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács dönthetett. Egy 2013 végén megjelent kormányrendelet azonban megfordította a bizonyítást a vitatott tulajdonú műkincsek esetében: már az államnak kell egyértelműen bizonyítania, hogy a műkincsek a tulajdonában állnak. Ezt követően vált lehetővé a festmény átadása. Az MNV Zrt. a minisztérium kérésére megvizsgálta a festmény jogi helyzetét, és igazolást adott ki, hogy az nem áll az állam tulajdonában. Az igénylő Roy-Chowdhury Katalin igazolta, hogy a festmény utolsó ismert tulajdonosának, Mikes Ármin grófnak a leszármazottja és örököse. Ennek alapján fia, Roy-Chowdhury Gergely részére a minisztérium kiadja a festményt, amelyet rövid időn belül el is szállítanak. Krónika (Kolozsvár) 2016. január 23.Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (2.) (Nem volt forradalom, de leverték)1957. március 15-én mintegy húsz magyar fiatal gyűlt össze (egész éjszaka utaztak Brassóból Segesvárra!) a fehéregyházi turulmadaras emlékműnél. Orbán László beszédében összehasonlította az 1848-as és az 1956-os forradalmat, hangsúlyozta a két forradalom eszmei azonosságát. A fiatal tanoncok, esti tagozatos diákok Petőfi-verseket szavaltak, éltették 1848 és 1956 örökségét. Bár mindenkinél volt nemzetiszínű kokárda, senki nem merte kitűzni a kabátja hajtókájára. A megemlékező műsor másfél órán át tartott. A fiatalok rendkívül büszkék voltak bátor tettükre! Számukra 1848 és 1956 a világszabadság szent eszméjét jelképezte, ennek bukását siratták Fehéregyházán. Sándor Balázs úgy lett az EMISZ alapító tagja, hogy unitárius teológusként 1956. november elején Brassóban az unitárius lelkészt, Kővári Jakabot helyettesítette. Ekkor találkozott és ismerkedett meg Orbán Lászlóval, együtt határozták el az EMISZ létrehozását. Úgy egyeztek meg, hogy a brassói központot vezesse az alapító elnök, a kolozsvárit pedig Sándor Balázs. Orbán állandóan levelekkel ostromolta Sándort, hogy tartsa magát a megállapodáshoz, ő azonban a magyar forradalom vérbe fojtása után értelmetlennek tartotta az egészet, nem válaszolt. Orbán minden levél másodpéldányát megőrizte, már-már megszállottan mindent feljegyzett. Egy kék borítékba helyezett levél révén bukott le valójában az EMISZ. A brassói székhelyű szervezetnek nem volt gyűlésterme. Ezért Orbán levelet írt a brassói római katolikus és unitárius lelkészeknek, amelyben kérte: biztosítsanak egy kis termet, ahol időnként összegyűlhetnek, elbeszélgethetnek. Lay Imrét bízta meg a levél átadásával. Lay nem volt templomba járó, ezért átadta a barátnőjének, Bajzát Máriának, aki továbbította a lelkészeknek. Később elismerték: provokációra gyanakodtak, és a levelet elvitték a Securitatéra. A felgöngyölítés nagyon gyorsan ment. A hatalom, a Securitate ravaszul kivárta, hogy a diákok nagykorúvá váljanak, hiszen felnőttként hozhatnak ellenük elrettentő ítéleteket. Az alapító elnök, Orbán László ellentmondásos személyiség volt. Ebben minden egykori EMISZ-tag egyetért, Gagyi-Balla István tanulmányában részletesen elemzi is. Orbán széles látókörű, szónoki tehetséggel, érzékenységgel megáldott fiatalember volt, egyformán járatos az irodalomban, a napi politikában és a művészetekben. Az unitarizmust megváltó vallásnak tekintette. Gyakran helyettesítette a lelkészeket, a kántorokat, meghallgatta a hívek panaszait, a maga módján próbált segíteni rajtuk. Számos kulturális kezdeményezés elindítója volt. Társainak imponált az is, hogy állandó konfliktusban állott néptanácstitkárként ismert, dogmatikus kommunista édesapjával. A mérleg másik serpenyőjében azonban ott találhatóak emberi gyengeségei: felületessége, kirívó helyzeteket kereső emberi habitusa. Ha dicsérték, önelégültté vált, önbizalma ilyenkor nem ismert határt. Ha ráijesztettek, hamar megbicsaklott. Túlzott ambíciói is sok kárt okoztak. Több száz oldalas feljegyzései, utólag írt naplójegyzetei bizonyára segítenek ellentmondásos személyisége pontos körülírásában. Ma már egyértelmű: az EMISZ lebukásához nemcsak az ominózus levél járult hozzá, hanem az a nagyfokú naivság is, mellyel a brassói diákok a szervezetüket felépítették, működtették. 1958-ban lavinaszerűen tartóztatták le a szervezet tagjait. Nyitrai Mózes egykori homoródkarácsonyfalvi unitárius lelkész így emlékezett vissza: „1958. augusztus 8-án Oklándra mentünk a feleségemmel a moziba. A moziból kijövet egy-két mondat erejéig kiértékeltük a látottakat. (...) A paplak előtt sötét emberárnyék a holdvilág alatt. A Rácpatak medrében, a papi lakás mellett egy gépfegyver nekiirányítva a kapunak. Az udvaron egy másik gépfegyver. (...) Egy zöld fedelű könyvet (jegyzőkönyvet) kértek tőlem. Egy zöld fedelű füzetet. Adjam elő. Magatartásomból elhitték, hogy fogalmam sincs, miről van szó. A feleségemhez fordultak, ha ő tud róla, adja elő. Kicsit habozott, aztán előadta a füzetet, látva, hogy csak vesztünkre szolgál a mellébeszélés. Orbán Laci önképzőkörének jegyzőkönyve volt, melyet hozzánk rejtett el, mivel a Petőfi-ünnepély után egypárszor bevitték a vallatóba, s hogy a jegyzőkönyvben szereplőket így mentse a letartóztatástól. Nem lehetett! Ki kellett adnia mind a száz-egynéhányat, akiket beszerveztek. Ki kellett adnia Jóanyámat (Nyitrai Mózesnét – a szerző megj.), aki azt a relief koszorút készítette. Meg kellett mondania, hogy készült a szervezkedés. El kellett ismernie, hogy a magyar események késztették a szervezet létrehozására, és hasonlókról álmodoztak gyerektársaikkal. Így lett belőle a veszedelmes EMISZ.” Az akkori igazságszolgáltatás cinizmusát bizonyítja, hogy a vádiratban „fegyveres szervezkedést” emlegettek, holott a házkutatások során hiába kerestek, még rozsdás fegyvert sem találtak. 1958. augusztus 8-án tartóztatták le Kelemen Imre kerületi unitárius esperest és Végh Mihály homoródújfalvi unitárius lelkészt. Nyitrai Mózes családjából négy személyt szállítottak a marosvásárhelyi Securitatéra. Előzetesen már letartóztatták Orbán Lászlót, az EMISZ más vezetőit, majd rendre a teljes tagságot. A Nyitrai családnál tartott házkutatáskor nemcsak a jegyzőkönyv került elő, hanem az EMISZ Nyitrai Mózesné által varrt két szalagja is, rajta: A haza mindenek előtt!, A szabadság kiragad a halálból! 1959. március 9-e és 19-e között a marosvásárhelyi törvényszék épületében zajlott a 77 letartóztatott monstre pere. Ezúttal is a kolozsvári katonai törvényszék bírói tanácsa és Macskási Pál hadbíró őrnagy döntött ifjú életek további sorsa fölött. Orbán László, Opra Benedek, Nyitrai Berta, Sándor Balázs, Vinczi János egyenként 25 évi szigorított börtönbüntetéssel fizettek EMISZ-tagságukért. A szervezet tagjait 5–20 év közötti börtönbüntetéssel sújtották. Legtöbbjüket azért, mert nem jelentették fel társaikat. Fiatal, munkaképes tagsága volt az EMISZ-nek. Nagy részük a Duna-delta, a Duna-szigetek megsemmisítő táboraiban, Peripráván, Grinden, Salceán, Luciu-Giurgeni-ben, Galacon, a Gironde és az Ileni Levendi rabhajón, Sfistofcán töltött nehéz börtönéveket. Az olvasó először találkozhat az elítéltek teljes névsorával, valószínű, az egykori börtönviseltek számára is revelációként hat, hogy ennyi fiatal azonosult 1956 eszméivel. Nevüket az országos érdeklődésre való tekintettel a Háromszék online változatában közöljük. TÓFALVI ZOLTÁN Orbán László, Opra Benedek, Nyitrai Berta, Sándor Balázs, Vinczi János 25 év, Borcsa Mihály (tiszteletbeli EMISZ-es) 20 év (elhunyt), Ambrus János 20 év (elhunyt), Lay Imre 20 év, Balogh-Sipos Mihály 20 év, Erzse Imre 20 év, Sós Lajos 20 év, Deák Géza 20 év, Mátyás Ernő 20 év, Albert Mihály 18 év, Ferencz Tibor 18 év (elhunyt), Nemes József 18 év (elhunyt), Máthé József 18 év (elhunyt), Ördögh Dezső 18 év (elhunyt, Amerikában élt), Lay György 18 év, Lay Günther 18 év, Aczél Ferencz-Károly 17 év, Sebestyén Géza 17 év, Korbuj Péter 17 év, Tiboldi Dénes 16 év, Kelemen Imre 15 év (elhunyt), Kelemen Csongor 15 év, Bálint (Papp) Mihály 15 év, Simon Márton 15 év, Kajcsa István 15 év, Balázs Géza 15 év (elhunyt), Gáll Tibor 15 év, Kölönte Tamás 15 év, Kovács Ferenc 15 év, Dobay Szilveszter 15 év, Krivorik Máté 15 év, Biró Károly 15 év, Deák Gyula 15 év, Fosztó Zoltán 15 év, Kántor Gyula 15 év, Simon Gyula 15 év, Bedő Gábor 13 év, Fazekas Sándor 12 év, Biczó János 12 év, Simon Gyula 12 év (elhunyt), Kósa Mihály 12 év (elhunyt), Dudicska Albert 12 év, Patakfalvi János 12 év, Gergyai Mihály 12 év, Szacsvai György 12 év, Szőcs József 12 év, Varga Sándor 12 év, Bencze József 10 év, Hadházi Béla 10 év, Bódi János 10 év, Szabó Dezső 10 év, Sós Fitori Sándor 10 év (elhunyt), Bibó László 9 év, Olosz Vilmos 9 év, Nyitrai Levente 7 év, Berecz Gyula 6 év, Máthé József 6 év, Szász Gergely 6 év, Tana József 6 év, Ady Béla 5 év, Bede István 5 év, Kajcsa András 5 év (elhunyt), Préda Imre 5 év, Kósa Bálint 3 év, Erzse István 3 év. P. S. A Kádár János-vezette magyar párt- és állami küldöttség 1958 februári romániai látogatása során, miután a küldöttség tagja, Kállai Gyula hangsúlyozta marosvásárhelyi beszédében, hogy Magyarországnak semmiféle területi igénye nincs, a következő kijelentést tette: „Mi eddig is tudtuk és nagyra értékeltük, most személyesen is tapasztalhattuk, hogy a Román Népköztársaságban megvalósult a nemzetiségek jogegyenlősége, a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén.” Pedig a terrorhullám a látogatás időpontjában sem szünetelt, a letartóztatások folytatódtak. Velitsek Endre marosvásárhelyi agrármérnök és mások felháborítónak találták az ilyen kijelentéseket. Elkeseredett kifakadásukat a „szolgálatos fülek” azonnal jelentették, s Velitsek Endrét és Nagy Samut gyorsított eljárással 25 évi szigorított börtönbüntetésre ítélték. Tovaszállt a remény, amelyet a romániai, erdélyi magyarok az 1956. évi magyarországi forradalomhoz fűztek. A Fodor Pál nevével fémjelzett per tárgyalásán mondotta a nagytekintélyű Odorik Atya: „A mi bűnünk az volt, hogy reménykedtünk!” 2. P. S. A naiv, gyerekes szervezkedési kísérlet drasztikus megtorlása csak a Szoboszlai Aladár római katolikus plébános nevével fémjelzett kirakatper tíz kivégzettjének iszonyatos drámája, a negyvenhét elítélt 1300 évi börtönbüntetése akkor kap igazán történelmi hátszelet, ha a kivégzettek, elítéltek számát összehasonlítjuk Románia újabb kori történetében Nemzetárulási Perként emlegetett (Procesul Marii Trădării Naţionale), Ion Antonescu marsall, „konkudátor” nevével fémjelzett, háborús bűnösök perével: háborús bűncselekmények elkövetésével huszonnégy személyt állítottak a bukaresti népbíróság bírói tanácsa elé. A bíróság elnöke a kommunista Lucreţiu Pătrăşcanu volt. A per 1946. május 6-án kezdődött, május 17-én hoztak végleges ítéletet: tizenhárom személyt ítéltek halálra, közülük hatot in contumaciam, azaz: távollétében. Lucreţiu Pătrăşcanu javaslatára három személy halálos ítéletét Mihály király életfogytiglani kényszermunkára változtatta. 1946. június 1-jén négy személyt, Ion Antonescu marsallt, Mihai Antonescu volt külügyminisztert, Constantin Vasiliu tábornokot, a Román Csendőrség volt parancsnokát, Gheorghe Alexianut, a Dnyeszteren túli területek volt kormányzóját végezték ki. Háborús bűnökért, az ország második világháborúba sodrásáért, a becslések szerint 350– 380 ezer zsidó, töbszázezer román katona haláláért, a zsidóellenes pogromokért, az ország gazdasági tönkretételéért, katasztrófába sodrásáért felelős politikusok, katonai vezetők közül – a jogerős ítélet alapján – ugyanannyi személyt sújtottak halálbüntetéssel, mint a többpártrendszer, a magyar-román konföderáció gondolatát fölvető Szoboszlai-féle szervezkedés vádlottjai közül! Holott a Szoboszlai-csoport által elkövetett bűnök, bűntettek egy napon sem említhetőek a háborús bűnösök tetteivel! Szoboszlai Aladárt és kilenc sorstársát könyörtelenül kivégezték, holott csak beszélgetések szintjén vitatták az „erdélyi kérdést”, a román-magyar államszövetség gondolatát! A Nemzetárulási Perben csak Ion Antonescu marsall és három társa fizetett az életével a háborús bűnökért! A román bíróságok a magyar vádlottak esetében 1920 óta következetesen mindig a legszigorúbb büntetést szabják ki! Tófalvi Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 22.Háromszéki a Kossuth téren – Bedő Albert-szobrot avattak BudapestenÜnnepélyes körülmények között, mintegy 300 résztvevővel avatták fel tegnap a budapesti Kossuth téren, a Földművelési Minisztérium árkádjában kálnoki dr. Bedő Albert mellszobrát. A magyar modern erdőgazdálkodás atyjának emlékművét háromszéki küldöttség is megkoszorúzta, és Tordai Ernő sepsikőröspataki unitárius lelkész áldotta meg. A szobrot Fazekas Sándor magyar földművelési miniszter és Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke leplezte le, majd Tamás Sándor megyetanácselnök és Kisgyörgy Sándor, Kőröspatak polgármestere koszorúzta meg. – Számunkra rendkívül megtisztelő, hogy községünk szülötte szobrot kapott Magyarország legfontosabb terén, a Kossuth téren – mondta el megkeresésünkre Kisgyörgy Sándor. – Aki ezentúl eljár a Kossuth téren, megbizonyosodhat arról, hogy micsoda nagyszerű embert adott a mi kis falunk a magyar tudománynak, társadalomnak – mondta nem kis büszkeséggel a hangjában. Ünnepi beszédében Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke arról értekezett, hogy Bedő Albert egész életművét a „közjó szolgálatába állította”. Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, a Székely Hírmondónak elmondta: Bedő Albert rászolgált, hogy szobra legyen a Kossuth téren. – Nekünk, mai utódainak semmi egyéb dolgunk nincs, mint hogy fenntartsuk és továbbvigyük a Bedő Albert által 150 évvel ezelőtt megfogalmazott alapelveket, amelyek megalapozták a fenntartható erdőgazdálkodást a Kárpát-medencében – nyilatkozta a főtitkár. Lomniczi Gergely hozzátette: a Bedő Albert iránti tiszteletből június 23–24-én, az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150. évfordulója alkalmából Kőröspatakon tartják a testület éves vándorgyűlését. – Bedő Albert eszméinek fénye a mai napig áthidalja a Sepsikőröspatak és a mai magyar erdőgazdálkodás fellegvára, Sopron közötti majdnem ezer kilométeres távolságot – mondta el az eseményen részt vevő Tamás Sándor. A megyei tanács elnöke hozzátette: Bedő Albert tette le 1866-ban az Országos Erdészeti Egyesület alapkövét, és 14 évig főtitkára volt. – Ő a példa rá, hogy a történelmi Magyarország legtávolabbi csücskéből olyan emberek kerültek ki, aki szakmájuknak és hazájuknak büszkeségére válnak – fogalmazott Tamás, hozzátéve: Kőröspatakból egyféle szakmai zarándokhelyet szeretnének csinálni. Most épül a Bedő Albert-emlékház, „amely biztosan kitűzi Kálnokot a magyar erdőgazdálkodás térképére”. Bedő Albert 1839-ben született Sepsikőröpatakon, állami ösztöndíjjal elvégezte a selmecbányai erdészeti akadémiát. 1872-ben kinevezték főerdőmesternek, s 1873-tól a pénzügyminisztériumban az állami erdők ügyeinek főelőadója lett, majd 1878-tól főerdőtanácsos, társalkotója volt az új és európai színvonalú Erdőtörvénynek. A Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban levelező tagjai sorába iktatta, 1885-ben államtitkár lett. 1918-ban hunyt el, Kálnokon helyezték örök nyugalomra. Erdély András Székely Hírmondó. Erdély.ma 2016. május 27.Segítséget ígért Fazekas Sándor miniszter a székely termékek magyarországi piacra juttatásáhozSzékelykeresztúri gazdafórumon vett részt a magyar Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, és segítséget ígért ahhoz, hogy a székely termékek eljussanak a magyarországi piacra - tájékoztatott a Hargita megyei önkormányzat. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a miniszter meglátogatott egy családi vállalkozás által működtetett hajtatóházat, és részt vett a székelykeresztúri gazdák fórumán. Elismeréssel szólt a székelyföldi régió fejlődéséről, mely - szerinte - a települések képében és a felújított utakban is megmutatkozik. Előadásában Fazekas Sándor fontosnak tartotta, hogy a termőföld a gazdálkodók tulajdonában legyen. Pozitívan értékelte, hogy Székelyföldön az elmúlt két évtizedben egész termékcsaládok jelentek meg. Úgy vélte: meg kell erősíteni a székely márkákat, és ki kell juttatni a székely termékeket az Európai Unió piacaira. Segítséget ígért a székelyföldi gazdák képzéséhez. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a székely termékek magyarországi megjelenésének támogatására és egy magyarországi marhavágóhíddal való partnerkapcsolat kialakítására vonatkozó javaslatot adott át a miniszternek. A magyar kormány támogatását kérte továbbá ahhoz is, hogy tangazdaságot alakítsanak ki egy oktatási intézménynek. Fazekas Mihály válaszában segítséget ígért ahhoz, hogy a székely termékek megjelenjenek a magyarországi vásárokon, gasztronómiai bemutatókon. Megjegyezte: Budapest és körzete olyan közel hárommilliós felvevőpiac, ahol a székelyföldi árunak respektje van. Felhívta továbbá a figyelmet a turizmus és az élelmiszeripar összekapcsolásában rejlő üzleti lehetőségekre. maszol.ro 2016. június 23.Székelyföldön méltatta a magyar erdészeket Áder JánosA magyar erdészek már másfélszáz éve felismerték: az erdő védendő érték, egy nemzet pótolhatatlan vagyona – mondta Áder János köztársasági elnök a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését köszöntő beszédében csütörtökön. Az államfő felidézte: a székelyföldi származású Bedő Albert által szerkesztett Erdészeti Lapok az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak „a klíma szabálytalanságára", a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére. Áder János emlékeztetett arra is: már az 1879-es magyar erdészeti törvény kimondta, hogy az erdő „hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját". A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület alapítóinak, a máramarosi Aknasugatagból származó Wagner Károlynak, a selmecbányai Divald Adolfnak, és a sepsikőröspataki Bedő Albertnek az egyik célja a magyar nyelvű erdészképzés megteremtése volt. „A 150 évvel ezelőtti bátor kezdeményezőknek köszönhető, hogy a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává" – idézte az MTI Áder Jánost. Az államfő hozzátette, egy kicsiny, de elszánt szakmai közösségnek köszönhetően „előrelátó, a jövő iránt felelős erdőgazdálkodás vette kezdetét" Magyarországon. „Volt és maradt a cél: erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás. Ezt a célt tartották szem előtt mindazok, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának. Akik minden történelmi veszteség után is hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon" – fogalmazott Áder János. Úgy vélte: ezt az örökséget őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben, vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat. Beszéde végén Áder János köszönetet mondott azért, hogy a jó hagyományt követve a magyar erdészek ma is ugyanúgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik. Az Országos Erdészeti Egyesület – mely Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő szakmai civil szervezete – Bedő Albert alapító tiszteletére tartja 147. vándorgyűlését az OEE alapító titkárának, majd tiszteletbeli elnökének szülőfalujában, a Kovászna megyei Sepsikőröspatakon. A csütörtöki jubileumi közgyűlésen – amelyen több mint ezren vesznek részt, és beszédet mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Fazekas Sándor földművelési miniszter is – tiszteleg a tagság az elmúlt 150 év erdészeinek értékteremtő tevékenysége előtt. Pénteken Sepsiszentgyörgyön hajt fejet az egyesület az 1898. évi közgyűlés és Bedő Albert emléke előtt. kronika.ro 2016. június 24.Építhetünk Bedő Albert örökségére (Az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése)Szerény és mégis ünnepélyes keretek között zajlott tegnap a sepsikőröspataki sportcsarnokban az anyaországi Országos Erdészeti Egyesület 147. vándorgyűlése, amelyen a magas rangú meghívottak mellett több mint ezren – elsősorban az erdészszakmát képviselők – tették tiszteletüket. A háromnapos esemény központi rendezvényén az ünnepi közgyűlés mellett a résztvevők a község nagy szülötte, Bedő Albert egykori főerdőmérnök, az egyesület egyik alapítója előtt is lerótták tiszteletüket nyughelyén, Kálnokon. A rangos esemény a szakmai civil szervezet 150 éves fennállásának jubileumi pillanata is, amelyen mások mellett díszvendégként Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter társaságában. A meghívottak között szerepelt továbbá Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Borbély László volt környezetvédelmi miniszter, szenátor. Egyházi részről Kató Béla református, valamint Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök volt jelen. A magyar és a román himnusz elhangzását követően az ünnepi közgyűlést Zambó Péter, az egyesület elnöke nyitotta meg. Felszólalását Bedő Albert szavaival indította: „Összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek, de a széthúzás által a legnagyobbak is megsemmisülnek.” Az egyesület vezetője szerint az egykori alapító intelmének első felét sikerült megfogadniuk, hiszen méltán lehetnek büszkék, hogy Európa egyik legrégebbi szakmai szervezeteként most is képesek az egész Kárpát-medence erdészeit összefogni és a határokon átívelő szakmai együttműködést megteremteni és fenntartani. Az elnöki megnyitót követően Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának vezetője házigazdaként is szólt a megjelentekhez. Az önkormányzati vezető Zambó Péterhez mintegy csatlakozva kijelentette: „a határok változtak ugyan, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is”. Tamás Sándor a székelyföldi erdőgazdálkodásról is szólt, elmondva: a magánerdő-tulajdon megszilárdítása biztosítékot jelent a térség jövője szempontjából. Az elnök megemlítette: nagy felelősséggel járó vagyon a több mint 500 ezer hektár magántulajdonban és magánkezelésben lévő székelyföldi erdő, éppen ezért külön megtiszteltetés 118 év után a vándorgyűlés újabb háromszéki jelenléte, amely egy hároméves álom megvalósulása is egyben. A megyei önkormányzat elnöke zárásként Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékba Áder Jánosnak. Áder János Áprily Lajos soraival indított beszédében („Engem az erdő véd és szeret”) az erdészek örökös lelki kötődésének tényét domborította ki. Értelmezése szerint ennek köszönhető, hogy a magyar erdészek már 150 évvel ezelőtt felismerték: az erdők oly értéket képviselnek, amelyet védeni kell, hiszen a nemzet pótolhatatlan vagyonát jelenti. Egy maroknyi csapat, az Országos Erdészeti Egyesület alapítói – a máramarosi Aknasugatagból származó Wagner Károly, a selmecbányai Divald Adolf és a sepsikőröspataki Bedő Albert – vállalták elszántsággal a feladatot, hogy a felelős, jövőbe tekintő erdőgazdálkodás alapjait megteremtsék, és másfél évszázad után elmondható, hogy „a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává”. A bátor kezdeményezők által akkor kijelölt irányvonal az 1879-es magyar erdészeti törvényben is fellelhető, amely kimondja: „az erdő hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját”. A köztársasági elnök Bedő Albert előrelátása és szakmai nagysága példájaként említette: az általa szerkesztett Erdészeti Lapokban már az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak „a klíma szabálytalanságára”, a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére. A bátor kezdeményezők ugyanakkor tisztában voltak azzal, hogy csakis az alapos szakmai tudással felvértezett erdészek képesek ezt az emberpróbáló feladatot ellátni, ezért egyik céljukként a magyar nyelvű erdészképzést tűzték ki és valósították meg. Áder János felhívta a jelenlévők figyelmét: maradt jócskán tennivaló, a cél ugyanaz, erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás. Ezt a célt az elődök, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának, szem előtt tartották, és minden történelmi veszteség ellenére „hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon”. Áder János úgy vélte: az elődök örökségét őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat. A köztársasági elnök örömmel nyugtázta, hogy a mostaniak is továbbviszik e hagyományokat. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében az erdőket illető szélsőséges gondolkodásmód elvetésének szükségességét hangsúlyozta. Meglátása szerint két szélsőségről beszélhetünk: egyrészt az ipari lobbiról, amely az ökológiai szempontokat hanyagolva, csak nyersanyagot lát az erdőben, másrészt azokról, akik kitiltanák az embereket az erdőből, így előzve meg a pusztítást. Ami a vándorgyűlés Székelyföldre hozatalát illeti, Semjén kifejtette: egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek, és egyúttal a legméltóbb alkalom, hogy a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek. A magyar kormány képviselője továbbá Bedő Albert egyik érdemeként említette, hogy felismerte a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésének szükségességét, hiszen szoros az összefüggés a tudományosság és az anyanyelv között. Semjén Zsolt továbbá Bedő Albert kiemelkedő, polihisztori képességének igazolását látta abban, hogy négy nagy területen (erdészet, vadászat, politika, vallásügy) is képes volt maradandót alkotni. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aktuális kérdéskörökre építette mondandóját. Elsősorban a készülő magyarországi erdészeti törvényről beszélt, amely véleménye szerint új kihívásokhoz alkalmazkodó, friss szemléletet hozó jogszabály. Az ünnepi közgyűlés a szakmai elismerések átnyújtásával zárult. Az egyesület legrangosabb kitüntetését, a Bedő Albert Emlékérmet hárman érdemelték ki. A határon túli szakemberek közül kilencen vehettek át elismerő oklevelet. Az ünnepi rendezvénysorozat Kálnokon, Bedő Albert szobránál folytatódott, ahol a kegyelet koszorújának elhelyezését megelőzően Kisgyörgy Sándor sepsikőröspataki polgármester szólt elsőként a megjelentekhez, köszönetnyilvánításában egyebek mellett tiszteletbeli székelynek avatva erre a pár napra minden vendéget. Beszédet mondott továbbá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki többek között kifejtette: Bedő Albert is büszke lehet arra, amint utódai, az erdészek mai napig képesek megélni hagyományaikat. Egyúttal köszönetet mondott az egyesületnek a magyar agrárium megreformálásában nyújtott segítségért. A vándorgyűlés első napjának hivatalos eseményeit az unitárius temető évszázados tölgye alatt zárták. Szabó Adél Júlia kálnoki unitárius lelkész Isten áldását kérte, hogy méltó utódjai lehessünk a szürke eminenciásként, szerény székely emberként szolgáló Bedő Albertnek. „Bedő Albert az erdő szerelmeseként élt, az ott megtapasztalt életerő vezette útján” – hívta fel a figyelmet Bálint-Benczédi Ferenc az Újszövetség, valamint Wass Albert soraira épített beszédében. A székely unitárius családból hozott istenfélelem, szolgálat jellemezte, de itt tanulta meg a felelős munkavégzést is, és élete során az erdőben rejlő gazdagságot nemzetünk erősítésére használta – idézte meg a község nagy szülöttének szellemét az unitárius egyház püspöke. Zárásként Zambó Péter az egykori főerdőmester részletes pályáját, illetve az egyesület további történetét ismertette, majd leleplezték a Bedő Albert emlékét őrző cserefa műalkotást, amely életútját is ismerteti, illetve elhelyezték a kegyelet koszorúit az egyesület által idén felújított sírhelyen. Nagy D. István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 5.Magyarország és Románia összehangolja agrárdiplomáciai erőfeszítéseitMagyarország és Románia összehangolja agrárdiplomáciai erőfeszítéseit az uniós agrárpolitika (KAP) tervezésében és alakításában – állapodott meg Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter és Achim Irimescu román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter szombaton Szilágy-perecsenben. A szilágysági településen folytatott tárgyalást követően Fazekas Sándor az MTI-nek a helyszínről telefonon elmondta: a kétoldalú agrárkapcsolatokat áttekintő megbeszélés legfontosabb kérdésköre volt az uniós közös agrárpolitika összehangolása. A két ország az agrárkérdéseket azonosan vagy hasonlóan ítéli meg, és ebben eddig is együttműködés volt a két ország között. Magyarország és Románia is abban érdekelt, hogy az unióban egy erős közös agrárpolitika legyen, megfelelő anyagi háttérrel. A két ország ugyancsak egyetért, hogy a KAP-nak egyszerűnek és gazdabarátnak kell lennie, továbbá az anyagi forrásokhoz is könnyű hozzáférés szükséges azért, hogy a gazdák korszerű és versenyképes módon termelhessenek – tette hozzá. A találkozón az állategészségügyi kérdéseket érintve megállapították: az afrikai sertéspestis, illetve a szarvasmarháknál a bőrcsomósodás betegség veszélyezteti a termelést. Ezek a betegségek közelítenek az unió határaihoz, és a védekezés hiánya nagy gazdasági károkat okozhat – mondta Fazekas Sándor. A miniszterek a helyi termékek népszerűsítéséről is véleményt cseréltek. Fazekas Sándor fontosnak nevezte, hogy a szilágysági termékek minél ismertebbek legyenek Erdélyben és Magyarországon is. Ebben a térségben ugyanis jelentős a hagyma-, a zöldség- és a gyümölcstermesztés, valamint a bor- és pálinka-előállítás. A Szilágyságban nagyon erős magyar közösségek találhatók, amelyek fenntartják a térségre jellemző termelési kultúrát – mondta az agrárminiszter. Fazekas Sándor jelezte: meghívta román kollégáját Magyarországra, a találkozó a mostani helyszínhez hasonlóan "vidéki környezetben lesz", hiszen az agrárium a vidékhez kötődik – mondta a földművelésügyi miniszter. Népújság (Marosvásárhely) 2017. január 27.Lépnek, hogy magyarul is felírható legyen az üvegre, hogy pálinkaMagyarország kormányának, és vezető politikusainak segítségét kéri a háromszéki önkormányzat, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar pálinkafőzők felírhassák a termékeik címkéjére anyanyelvükön, hogy pálinka. Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke csütörtökön jelentette be, hogy személyesen tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel, akkor megígérték, hogy megoldást találnak arra, hogy Erdélyben is használhassák a pálinka megnevezést. A háromszéki politikus, különben a Krónika cikkéből olvasott fel bekezdéseket, hogy ismertesse a kialakult helyzetet, vagyis, hogy bár a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis cég pálinkái sorra nyerik a rangos díjakat, mégsem írhatják fel az európai uniós eredetvédelem miatt a címkére, hogy pálinka, csak annak a román megfelelőjét a pălincă kifejezést használhatják. Tamás Sándor elmondta, egyeztetett a Hargita és Maros megyei tanácselnökökkel is, a napokban pedig hivatalos levélben fordulnak Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökéhez, Semjén Zsolt miniszterelnök- helyetteshez, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz, Zákonyi Botond nagykövethez és Zsigmond Barna mandátuma utolsó napjait töltő főkonzulhoz, kérve, hogy úgy módosítsák a 2008/73-as pálinkatörvényt, hogy az erdélyiek is használhassák a pálinka megnevezést, ne csak az Ausztria négy tartományában készült párlatra lehessen felírni magyarul, hogy pálinka. „Mi is szeretjük a pálinkát, ezer éve főzzük, és bebizonyosodott, hogy minőséget készítünk” – mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés az Erdélyi Pálinka Lovagrendé, de ők támogatják, ahogy tudják. Hozzátette, hogy javasolni fogja, vegyék fel a székelyföldi pálinkafőzést a Székelyföldi Értéktárba. Egyébként a Norvég Alap támogatásával dokumentáció, kisfilm is készült a folyamatról. Mint arra többször is felhívtuk a figyelmet, az erdélyi magyar pálinkafőzők már rég harcolnak, hogy felírhassák anyanyelvükön is a címkére a pálinka megnevezést, ám ez az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt csak Magyarországon és Ausztria négy tartományában lehetséges. Dezső Tibor a sepsiszentgyörgyi többszörösen díjazott pálinkárium társtulajdonosa hangsúlyozta, ez elsősorban elvi és érzelmi kérdés. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2017. február 2.Dr. Fazekas Sándor: a fiatalok számára vonzóvá kell tenni a mezőgazdasági szakoktatástA magyar mezőgazdaság sikertörténete nemcsak az anyaországi gazdák és élelmiszerfeldolgozók megélhetését biztosítja, hanem jó példa a Kárpát-medencei magyarság számára is. Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel a magyar mezőgazdaság fejlődéséről és a határon átnyúló magyar–magyar gazdakapcsolatokról beszélgettünk. – A hivatalos statisztikák szerint a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság különböző ágazatait messze meghaladó módon, 2016-ban 8,5 százalékkal bővült. Mennyire sikertörténet napjainkban a magyar agrárium? – Az elmúlt évben rekordtermésünk volt napraforgóból és szójából, valamint minden idők legmagasabb hozamai születtek az árpa, a kukorica, a szója, a napraforgó és a repce esetében, a búza hozama pedig 28 éves csúcsot döntött. A tavalyi kiváló eredmények a gazdák szakértelmének és kitartásának köszönhetőek. Ehhez hozzájárultak a szántóföldi ágazatokba az elmúlt évek során beáramló támogatások és fejlesztések, de a jó eredményekhez az átlagosnak mondható időjárási körülmények is hozzájárultak. – Melyek a magyar mezőgazdaság húzóágazatai? Ebben milyen mértékben vesznek részt a különböző méretű gazdaságok? – A mezőgazdaság kibocsátásának értéke hatodik éve folyamatosan nő, ennek köszönhetően 2016-ban újabb rekordszintre, 2620 milliárd forintra emelkedett. Ez a kiemelkedő eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdaság szinte minden ágazatában folyamatos a fejlődés, modernizálódott a géppark és az alkalmazott agrotechnológia, valamint bővült a termelők szaktudása. Mégis érdemes kiemelni néhány húzóágazatot: a szántóföldi növénytermesztést, a tejtermelést, a húsmarhatartást és a baromfitartást. A tavalyi, az egymás utáni negyedik kedvező eredményeket hozó nyári aratás volt. 2014 után az elmúlt esztendőben ismét jelentős rekordok születtek az őszi betakarítás során, ami nem kizárólag az időjárásnak tudható be. Szintén említést érdemel az a fejlődés, ami az elmúlt években a súlyos válság ellenére a tejágazatban végbement: jelentősen javult a tejhozam, nőtt az állomány, és hatékonyabbá vált a termelés technológiai háttere. Az egy tehénre jutó tejhozam 2015-ben 7500 liter volt, 12 százalékkal magasabb, mint 2010-ben, és ez uniós összehasonlításban is kiemelkedő szint. Ennek és az agrártámogatások emelkedésének is köszönhető, hogy a tejhasznú tehenek száma és a tejtermelés 2016-ban – az elhúzódó nemzetközi válság ellenére – növekedett, 214 ezer volt, 1 százalékkal, 2,1 ezer darabbal nőtt éves alapon, és 5 százalékkal meghaladta a 2012-es szintet is. Ez EU-s szinten is kedvező eredmény, hiszen az elmúlt egy évben például Németországban 1, Olaszországban 5 és Lengyelországban 7 százalékkal csökkent a tejhasznú tehenek száma. A tejtermelés 2016-ban az előzetes becslések szerint 2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A húsmarha ágazat is figyelemre méltó módon növekedett, bővült az állomány és a termelés, és kedvező a jövedelmezőség. A húshasznú tehénállomány hat év alatt megduplázódott, a vágómarha termelés volumene a 2015. évi 5,4 százalék után 2016-ban az előzetes adatok szerint 7 százalékkal bővült. A baromfitartás az elmúlt években folyamatosan és kiegyensúlyozottan fejlődött, amiben az ágazat sajátosságai mellett fontos szerepe volt az integrált szerkezetű termékpályának, a magyar szakmai tulajdonú feldolgozó üzemeknek és a jelentősen megemelt agrártámogatásoknak. Az ágazat termelése az elmúlt hat évből ötben emelkedett, egy évben (2013-ban) pedig szinten maradt. Számokkal illusztrálva: a kibocsátás volumene a 2015. évi 9,8 százalékos emelkedés után 2016-ban az előzetes adatok szerint további 5 százalékkal emelkedett – mindez a baromfiinfluenza sajnálatos terjedése ellenére. A magyar mezőgazdasági termelés sokszínű, hiszen a mindennapi élelmezésben fontos tömegtermékek mellett nagy számban vannak jelen a különleges minőségű, hagyományos termékek is. Ehhez természetesen sokszínű üzemszerkezet is társul. Fontos hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági termelésben minden méretkategóriának megvan a maga szerepe. A tömegtermékeknél a méretgazdaságosság miatt a nagyobb gazdaságok és a szövetkezetek a meghatározóak, míg a helyi piacok ellátásában, a magas minőségi kategóriába tartozó, egyedi, hagyományos termékek termelésében fontos szerep jut a kisebb gazdaságoknak is. – Hogyan jellemezné a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportlehetőségeit? Hogyan lehet talpon maradni az egyre telítettebb európai uniós piacokon, és milyen irányba nyitnak újabb piacok reményében? – A magyar élelmiszergazdasági export 2010 és 2012 között 5,8 milliárd euróról 8 milliárd euróra nőtt, 2012 és 2014 között nagyjából stagnált, míg 2015-ben enyhe emelkedést mutatott. A Központi Statisztikai Hivatal 2016. évi január–augusztusi adatai azt mutatják, hogy az enyhe értékbeli növekedés várhatóan folytatódik. Az agrárexport döntő többsége az Európai Unió országaiba irányul, ezen belül is a régi tagországok a meghatározóak. Az öt legnagyobb export célország – Németország (1222 millió euró), Románia (976 millió euró), Olaszország (718 millió euró), Ausztria (706 millió euró) és Szlovákia (462 millió euró) – az agrárkivitel 51,7 százalékát adta. A kivitel Németország és Románia irányába dinamikusan (+7,9, illetve +16,1 százalék), Olaszország irányába enyhén bővült (+1,3 százalék), míg Ausztria és Szlovákia viszonylatában csökkent (–1,6, illetve –10,2 százalék). Az agrárexportunk értékének négyötödét 10 árucsoport adta 2015-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, a húsfélék, az állati takarmányok, a különböző ehető élelmiszerkészítmények, valamint az olajmagvak – részesedése a teljes agrárexportból 53 százalék volt. Az agrár-külkereskedelem feldolgozottsági fok szerinti szerkezete is kedvezően változott az utóbbi években. Az exportban a feldolgozatlan és az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya mérséklődött, a feldolgozott termékeké pedig bővült. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll. A Távol-Kelet jelentős piac Magyarország számára is. A térség jövőbeli potenciálját erősíti, hogy több magas fizetőképességgel bíró, ráadásul jelentős népességű ország található a környéken, így a régió ígéretes felvevőpiacnak mondható. Ezt a szerepét erősíti, hogy a térség élelmiszerek terén nem önellátó. Némileg bonyolítja a piacra jutást, hogy a legfejlettebb országok, pl. Japán, Dél-Korea – noha a mezőgazdaság jelentősége az ország gazdaságában elenyésző – erősen védi belső termelőinek érdekeit, ezért magas vámszintekkel, bonyolult előírásokkal igyekszik korlátozni az importot. Ezt a nehézséget oldja, hogy az EU és Dél-Korea a közelmúltban szabadkereskedelmi egyezményt kötött egymással, illetve Japánnal is folynak az erről szóló tárgyalások. Szintén kedvező változás az is, hogy a Magyarország számára kiemelt exportcikknek számító sertéshús esetében alacsonyabb vámszinteket alkalmaznak ezek az országok. Kína élelmiszereinknek szintén jelentős és ígéretes felvevőpiaca. Ez az ország nem annyira a vámszintek, inkább a bonyolult, átláthatatlan előírások, hatósági engedélyezési procedúrák miatt számít nehezen megközelíthető piacnak. Kiskaput jelenthet a kínai piac megközelítéséhez Hong Kong, ahová vámmentesen lehet agrár- és élelmiszertermékeket bevinni. az áru pedig könnyebben továbbítható Kína irányába. Vonzó célpiac a térségben Szingapúr, Tajvan és Malajzia is, Vietnám pedig új lehetőséget kínál, hiszen hamarosan életbe lép az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi egyezmény. – A Kárpát-medencei magyar gazdák több szakmai szervezet keretében jutnak ki magyarországi tapasztalatcserékre, kiállításokra, immár élő kapcsolat van a különböző nemzetrészek termelői között. Ön szerint mennyire eredményes ez a kapcsolatépítés, és mennyire felel meg az elvárásoknak? – A gazdaszervezetek igényeit szem előtt tartva elsősorban olyan szakmai tanulmányutakat és találkozókat szervezünk, amelyek célja, hogy a határon túli területeken agrártevékenységet folytató gazdák Magyarországon szerezhessenek tapasztalatokat. Ezek a találkozók kitűnő alkalmat jelentenek új gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok létrehozására is. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Kárpát-medencei termelők sorsának alakulását, és minden eszközzel támogatjuk fennmaradásukat, lehetőséget biztosítva ezzel is az értékes helyi ízek piacon maradására. Nagy problémát jelent, hogy a határon túli kitűnő magyar minőségű termékek még mindig nem ismertek kellő mértékben, fejlesztésre és ajánlásra szorulnak éppúgy az anyaországban, mint a külhoni térségekben. Ezért felkaroltuk a helyi termelőket: különböző kiállításokon, vásárokon segítjük őket termékeik bemutatásában. Tavaly rendeztünk első ízben a külhoni és anyaországbeli élelmiszer-előállító vállalkozásoknak egy konferenciával összekötött termékbemutatót, amelyre kereskedelmi és vendéglátó egységeket is meghívtunk. Jó kezdeményezés volt, nagy igény van rá mind a termelők, mind a kereskedelem részéről. Nagy öröm számomra, hogy a külhoni gazdaszervezeteknek, valamint termékeiknek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) immár második alkalommal sikerült megjelenniük. Idén szeptemberben a 78. OMÉK-on minden eddiginél hangsúlyosabb módon mutatkozhatnak be a határon túli gazdaszervezetek, valamint az élelmiszer-előállító vállalkozások. A kiállításon való megjelenés kiváló lehetőséget teremt a külhoni kiállítóknak új üzleti kapcsolatok kialakítására is. – A magyar kormány 2010 óta számos formában nyújt támogatást a határon túli magyarságnak. Hogyan ítéli meg a mezőgazdasági érdekeltségű támogatásokat? Milyen irányba szeretnének nyitni ezen a területen? – Tárcánk az agrárium területén működő civilszervezetek felkarolásával az érdekvédelmi feladatokat is ellátó gazdaszervezeteknek működési célú támogatást, valamint szakmai programjaik, konferenciáik, találkozóik megszervezésében is segítséget nyújt. A minisztérium a Nemzeti Vidékstratégia keretében 2011-ben indította el a hazai Tanyafejlesztési Programot, amely jelentős mértékben járult hozzá az Alföld tanyás térségeinek fejlesztéséhez azáltal, hogy anyagi támogatást nyújtott a tanyagazdaságok elindításához, illetve segítette épület- és eszközállományuk megújítását. Ezt a projektet kísérleti jelleggel 2016-ban a külhoni magyar területekre is kiterjesztettük a szülőföldön való megmaradás érdekében. Ennek keretében elsősorban infrastrukturális beruházásokat támogattunk a hátáron túli területeken. A kisléptékű infrastrukturális beruházások megvalósítása mellett eszközvásárláshoz, mintaprogramok elindításához nyújtottunk forrást. A kapcsolatrendszerünkben lévő mintegy 50 civil szervezet közösségi beruházásaival a gazdálkodókat segíti. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medence agráriumában jelentős probléma a generációváltás. Ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a fiatalok lendületét, ösztönözni tudjuk őket arra, hogy ezen a területen tervezzék jövőjüket, elengedhetetlenek a használható tudást biztosító képzések. Ennek megfelelően kiemelt stratégiai célunk a határon túli magyar nyelvű agrár közép- és felsőfokú oktatási intézmények támogatása. Sajnos napjainkban egyre kevésbé jelent jövőt a fiatal nemzedék számára a mezőgazdaság, mert nem értékeli azt kitörési lehetőségként. Ezért feltétlenül olyan ösztönzőket kell beépítenünk a rendszerbe, amelyekkel vonzóvá tesszük az agrárszakképzéseket, és jól érzékelhetővé tesszük a fiatalok számára azt, hogy a mezőgazdaság biztos megélhetést nyújt. Jelenleg tizenegy középfokú agrárszakképző intézménnyel, valamint öt felsőfokú intézménnyel állunk kapcsolatban, ismerjük profiljukat, eszközállományukat. Az intézmények meghatározták azokat a célterületeket, amelyeket a következő időszakban mindenképpen fejleszteni kell. Az előbbre lépéshez, valamint az alapfeladatok ellátásához lehetőségeinkhez mérten igyekszünk forrást is biztosítani. A magyar nyelvű felsőoktatási képzésben részt vevő diákoknak létrehozott ösztöndíjprogramunk a tehetséges, kiváló teljesítményt elért diákoknak nyújt anyagi támogatást, ezzel is arra ösztönözve őket, hogy eredményesen folytassák tanulmányaikat, és miután végeztek, ezen a területen vállaljanak munkát. Gyakornokprogramunkat 2017-ben ötödik alkalommal szervezzük meg. A Vajdaságból, Partiumból, Székelyföldről, Felvidékről és Kárpátaljáról fogadunk érdeklődő diákokat, akik a minisztérium és a háttérintézmények életébe nyerhetnek betekintést. Emellett olyan hasznos programokat is szervezünk számukra, amelyek segítik őket saját szakterületükön is. Ugyancsak jó példa a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány Csíkszeredában. Az alapítvány a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával indított szakképzést a biotermelés iránt érdeklődő lelkes gazdák számára. A képzésbe a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával kapcsolódhatnak be a gazdák: a négyhónapos, emelt szintű, 240 órás elméleti és 480 órás gyakorlati oktatásban a gazdahallgatók az általános és az ökológiai szemléletű állattartási, növénytermesztési és kertészeti ismeretek mellett a falusi vendéglátás, a géptan, a háztáji élelmiszertermelés, környezetbarát hulladék-újrahasznosítási, illetve agrármarketing és vállalkozásvezetési, számviteli tudnivalókból is ízelítőt kapnak. A képzés mellett a biotangazdaság létrehozását és a tangazdaság működéséhez szükséges eszközök beszerzését is támogatja a tárca Csíkszeredában. A magyar kormány a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával külhoni gazdaságfejlesztési programot indított a Vajdaságban és Kárpátalján. A jövőben Muravidéken, a Dráva-szögben és Erdélyben is elindul majd a program. A KKM által létrehozott Irányító Bizottságban tárcánk képviselői folyamatosan részt vesznek és a támogatások elosztására, a pályázati kiírásokra vonatkozóan javaslatot tesznek. – Ma az utódállamokbeli gazdáinkat elsősorban a piacra jutás nehézsége, a szövetkezeti rendszer hiánya és az adott országon belüli megkülönböztetés egyaránt sújtja. Milyen mértékben tud az ön által vezetett szakminisztérium e gondokon segíteni? – A határon túli termelőket a közösség alapú gondolkodásra ösztönözzük. Kiemelt fontosságú olyan tervek támogatása, amelyek elindításához a gazdálkodóknak hiányzik a tőkéje, de a helyi gazdák összefogásával értéket teremtő, jövőt építő gazdasági vállalkozások jöhetnének létre. Ma már nincs fenntartható gazdálkodás közösség nélkül. Az uniós támogatások nagy része is a közösségekre épül, tehát az összefogást részesíti előnyben. Ilyen tervek lehetnek pl. az egy-egy régió helyi termékeit előállító, a helyben megtermelt termékek feldolgozását szolgáló beruházások is. – A mezőgazdasági termékek piacán mennyire vetélytársai egymásnak a környező országok? – Az európai országok esetenként jelentős vetélytársai egymásnak az élelmiszergazdasági exportban. Magyarország és Románia esetét megvizsgálva ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy az egymással való verseny nem igazán jelentős a két ország mezőgazdasági termékforgalmában. Az egymással versengő termékek sorában a legfontosabb kiviteli cikkek közül leginkább a kukoricát (magyar export 2015-ben: 173,4 millió euró, import Romániából: 19,1 millió euró) és a baromfihúst (export: 45,8 millió euró, import: 5,7 millió euró) említhetnénk. – Ön tavaly szeptemberben az erdélyi Szilágyperecsenyben találkozott román kollégájával, akivel az uniós agrárpolitikáról cserélt véleményt. Magyar és román szempontból milyen mértékben kellene módosítani az uniós agrárpolitikán, hogy az a mostaninál kedvezőbb legyen gazdáink számára? – Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) támogatási rendszerének egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele továbbra is célunk. Véleményem szerint a gazdák elvárásaihoz jobban igazodó, kevésbé bürokratikus és átlátható EU-s agrártámogatási rendszerre van szükség. Az uniós KAP források mennyisége pénzügyi ciklusról ciklusra csökken, jelenleg a teljes EU költségvetés mintegy 38 százaléka. A Brexit után nemcsak hazánknak, de Romániának is elemi érdeke az erős, kétpilléres KAP fenntartása, valamint a teljes KAP-büdzséből a jelenlegi pénzügyi időszakban kapott források arányának megőrzése. A KAP első pillére nélkül ugyanis a legtöbb mezőgazdasági vállalkozás veszteséges lenne, és komoly feszültség keletkezne az ágazatban. A 2014–2020 közötti időszakban nagy rugalmasságot kaptak a tagállamok ahhoz, hogy a nemzeti sajátosságokhoz igazodó KAP-modellt működtethessenek. Ezzel a lehetőséggel természetesen Magyarország is élt. Ezért hazai szempontból gyökeres változás nem indokolt 2020 után sem. A felülvizsgálatnál és az egyszerűsítésnél az a célunk, hogy a jelenleginél sokkal hatékonyabb, rugalmasabb és gyorsabban mozgósítható, a piaci zavarokat kezelő mechanizmus segítse a gazdákat. Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2017. március 30.Megerősítést nyert, hogy silányabb élelmiszert árusítanak a multik MagyarországonMintegy száz termék mintáit megvizsgálva kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra. Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) most lezárult átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette, alátámasztva a korábbi vizsgálat eredményét – közölte a magyar földművelésügyi miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Fazekas Sándor elmondta, mintegy száz termék mintáit vizsgálták a szakemberek, és kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra. Ezért is fontos, hogy ezt a témát a magyar állam és a Nébih kellő súllyal kezelje – szögezte le. Aggasztó eredmény Hozzátette: aggasztó, hogy a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Az eltérések szinte minden esetben a magyar fogyasztók kárára voltak tapasztalhatók a mérések alapján. Sok termék esetében az érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetőek, másoknál az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban – jegyezte meg a miniszter. Visszatérő jelenségnek nevezte, hogy a magyar piacra kerülő termékeknél a multik silányabb, gyengébb minőségű összetevőket használnak fel, kevesebb a természetes alapanyag, több ízfokozót használnak. „Visszautasítjuk, hogy a magyar és a közép-kelet-európai vásárlók egyfajta élelmiszer-diszkrimináció áldozatai legyenek, visszautasítjuk, hogy a megkülönböztetés ebben a formában is megjelenjen" – szögezte leFazekas, aki szerint jogos az a vásárlói igény, az az állami elvárás, hogy azonos termék, azonos márka azonos minőségben álljon rendelkezésre Európa ezen térségében is. Az EU illetékes szerveihez fordulnak „Ne csapjanak be bennünket, ezt a magyar álláspontot osztja több ország is, így a V4-ek, de például Görögország, Románia és Bulgária is" – fogalmazott Fazekas Sándor. A vizsgálat eredményeit az illetékes uniós szerveknek fogják eljuttatni, és közösségi szintű szabályozást sürgetnek. Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár is arról beszélt, hogy a vizsgálat megerősítette azt, amit a magyar vásárlók többször jeleztek az elmúlt hetekben: több esetben csak a nyugat-európaitól eltérő minőségű terméket tudtak vásárolni Magyarországon. A vizsgálat nemcsak a márka azonos termékeire, hanem a nagy élelmiszerláncok saját márkás termékeire, valamint egyes márkák nem azonos, hanem hasonló kinézetű és összetételű termékeire is kiterjedt. A szakemberek 96 termékpár összehasonlító vizsgálatát végezték el, a mintavétel Magyarországon kívül Ausztriában és Olaszországban történt. Összesen 84 élelmiszert, 7 sört, 5 kutya-, illetve macskaeledelt vizsgáltak meg. Ezek közül 71 esetben találtak minőségi különbséget, 25 esetben nem volt eltérés. Harminc esetben csak érzékszervi, 8 esetben csak összetételbeli, míg 33 terméknél érzékszervi és összetételbeli különbéget is kimutattak. Az összehasonlítás kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is. Silányabb, de drágább A vizsgálat során alapvetően három nagy kategóriát különböztettek meg a szakértők: azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek (51 darab); azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek (25 darab); hasonló termékek (20 darab). Ezekben az esetekben nem teljesen azonos nevű termékekre terjedt ki a vizsgálat, hanem a hazai kiskereskedelemben elérhető terméket, egy annak megfeleltethető külföldivel vetették össze. A vizsgálat szerint előfordul, hogy rosszabb minőségűek a magyar piacon forgalomba hozott termékek, jellemző, hogy gyengébb minőségi nyersanyagot, több ízfokozót, kevesebb tápértéket, olcsóbb összetevőket használnak a magyar piacra kerülő élelmiszereknél. Előfordul, hogy a külföldi élelmiszergyártók spórolnak a magyar fogyasztókon, miközben az árakban nem feltétlenül van különbség, sőt sok esetben még drágább is a Magyarországon elérhető termék. Romániában is vizsgálódnak Amint arról korábban beszámoltunk, Petre Daea román mezőgazdasági miniszter február végén jelentette be, hogy Románia is megvizsgálja a multinacionális cégek által forgalmazott élelmiszerek minőségét, miután felmerült az a gyanú, hogy gyengébb minőségű termékeket forgalmaznának Kelet-Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. A tárcavezető közölte, hogy felállítottak egy munkabizottságot, amelyben a minisztérium, az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság, valamint a fogyasztóvédelem szakemberei kaptak helyet. A tárcavezető azt ígérte, hogy amennyiben kifogásolható eseteket találnak, tájékoztatni fogják a közvéleményt. A testület által végzett munkáról február vége óta nem érkezett tájékoztatás a bukaresti hatóságoktól. Közben viszont az ombudsmani hivatal is eljárást indított a nagy nemzetközi cégek által Romániában forgalmazott élelmiszerek minősége ügyében. Az eljárás során azt vizsgálják, sérült-e a román alkotmány 16. és 34. cikkelye, amely a jogegyenlőséget, valamint az egészség oltalmazásához való jogot szavatolja. Krónika (Kolozsvár) 2017. június 24.A magyar huszár, a magyar tanya és Torockó épített öröksége is hungarikum lettA magyar huszár, a magyar tanya és Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum Bizottság döntése értelmében; emellett a Magyar Értéktár is bővült, öt tétellel – jelentette be Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter kedden Kecskeméten a bizottság ülését követően. Az egykori ferences kolostor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor azt mondta, hogy a gyűjteménybe és az értéktárba kerülő tételeket a csúcsteljesítmény, a magyar életérzés köti össze. Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten – tette hozzá. Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi. A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is – tette hozzá. Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét. A tárcavezető méltatta Erdély történelmi településének, Torockónak „ízig-vérig” magyar épített örökségét is. A Magyar Értéktárba vette a Hungarikum Bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert, a hortobágyi karikás ostort. Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő hollóházi porcelán. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első hungarikum- konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg. Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét. MTI Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 27.FM: sikeres a muravidéki gazdaságfejlesztési programA magyar kormány elkötelezett a határokon kívül élő magyarok boldogulásának támogatása mellett - a Földművelésügyi Minisztérium (FM) vasárnapi tájékoztatása szerint egyebek mellett erről is beszélt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) vezetőivel folytatott megbeszélésén. A magyar tárcavezető a hagyományosan minden év augusztusában megrendezett lendvai bográcsfesztivál alkalmából látogatott a településre. A közlemény szerint Horváth Ferenc, a MMÖNK elnöke elmondta, Muravidék Szlovénia legfejletlenebb régiója. A helyi magyarság számára az eddigi egyetlen komoly előrelépési lehetőséget idén a Muravidéki Gazdaságfejlesztési Program keretében az anyaország által rendelkezésükre bocsátott mintegy 500 millió forintos támogatás jelentette. A program forrásainak jelentős részét mezőgazdasági fejlesztések megvalósítására pályázták meg, ez nagyban hozzájárul a térség magyar gazdái és családjaik helyben maradásához, életkörülményeik javulásához. A magyar közösség tervei között szerepel a mezőgazdasági termelés és borászat kibővítése a falusi turizmussal, amelyhez jó lehetőséget nyújt a lendvai vár és környéke, a térség színvonalas kulturális eseményei, illetve értékes gyógy- és termálvizekben való gazdagsága. A kistermelői termékek értékesítését jelentősen megkönnyítené egy helyi piac megszervezése, amelynek megvalósításához segítséget jelentene a magyar őstermelőket támogató kedvező feltételrendszerhez hasonló jogszabály szlovéniai bevezetése. Fazekas Sándor a megbeszélés során elmondta, hogy a magyar-szlovén kapcsolatok kivételesen jók, ezért jó esélyt lát arra, hogy a magas szintű találkozók során tolmácsolják a helyi magyarság kéréseit és azok támogatásra találjanak - áll az FM közleményében. (MTI) 2017. november 8.A reformáció emlékműve TorjánA feltorjai református egyházközség a közelmúltban a bekerített műemlék templom közelében monumentális emlékművet állíttatott a reformáció 500. évfordulója tiszteletére. Egyed László Levente lelkipásztor elmondása szerint az emlékjel állítása hosszabb folyamat eredménye, hiszen már a múlt év novemberében elkezdték a tervezést Pethő Sándor helybeli fafaragó közreműködésével, a munkába később Nagy Gábor István csíkszeredai kovácsmester is bekapcsolódott. A tervezés során az vezényelte őket – árulta el a tiszteletes –, hogy olyan székely és egyházi motívumokkal jelölhető emlékművet állítsanak, amely kifejezi azt is, hogy a reformáció 500 éves, ezért esett a választás a négy égtáj felé néző kopjafákra, az ötödik kopjafa pedig függőlegesen beleépül a négy kopja ölelésébe. Az ötödik méreteiben eltér a másik négytől, sokkal kisebb azoknál, hiszen vidékünkön a reformáció 450 évre tekint vissza. Ez a kopja a termékeny szépség, a továbbélés, a folytatás szimbólumát hordozza magában. Alul egy oltár látható, amin ott az ige – maga a Szentírás, ami a reformációhoz köthető. A testi lét pillanatát örökíti meg a gömbcsillag, amely minden protestáns templomon ott van. A kezdeményezés határon átívelő folyamat, hiszen a magyarországi Karcagon is emlékjelet állítottak, ahová a feltorjai református egyházközség egy Pethő Sándor által készített székely kaput vitt ajándékba a testvérgyülekezetnek. Ezt október 31-én Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelenlétében avatták fel. Az ünnepségen részt vevő Egyed László Levente egyebek mellett azt mondta: a kapu legyen szimbóluma az összetartozásnak, a barátságnak, legyen történelmi emlék. A feltorjai egyházközséget az emlékmű kivitelezésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint Vojna Zoltán és családja támogatta. Iochom István / Háromszék; Erdély.ma 2017. december 5.Fazekas: kárpát-medencei falugazdász program indulA kormány elfogadta a kárpát-medencei falugazdász programot, amelynek révén a mostani 41-ről 100-ra nő majd a Kárpát-medencében tevékenykedő falugazdászok száma – jelentette be a földművelésügyi miniszter kedden Budapesten. Fazekas Sándor a VI. Kárpát-medencei összefogás fórumon – amelyen a határon túli gazdaszervezetek képviselői találkoztak anyaországi kollégáikkal – elmondta: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelten fontosnak tartja az anyaországi és a külhoni magyar gazdák közötti együttműködés támogatását, a kapcsolatépítést és a tudástranszfert. Hozzátette: a falugazdászok a pályázatokhoz és az állami alapokhoz való hozzáférésben, a magyarországi ügyekben való eligazodásban segítenek a határon túli magyar gazdáknak. A miniszter szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye a külhoni magyar gazdaságfejlesztési programok elindulása, amelyek keretében több mint 100 milliárd forint forrás jutott a határon túli magyarok lakta területekre. Az új lehetőségekkel főként a határon túli mezőgazdasági termelők és élelmiszer-előállítók éltek - mondta. Felhívta a figyelmet: eredményes munkát csak összefogással lehet végezni; ezt a célt szolgálja a most bejelentett program, a határon túli falugazdász-hálózat létszámának növelése. Emellett a falugazdászok munkájukkal támogatják az érvényesülést szülőföldön, a vállalkozások megerősödését, továbbá az agrárium nyújtotta munkalehetőségek vonzóbbá tételét a határon túli fiatalok körében. A tárcavezető arra is emlékeztetett: a jövő érdekében ki kell aknázni a Kárpát-medence agrárgazdaságában rejlő összes potenciált, hogy kialakulhasson egy egységes gazdálkodási tér azon magyar közösségek összefogásával, amelyek felismerték az együttműködés adta perspektívikus lehetőségeket. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: tizenhárom évvel ezelőtt magyar emberek úgy hajtották álomra fejüket, hogy veszélyben látták mindazt a kapcsolatrendszert, amely a nemzettársakat összeköti határon innen és túl. Most azért lehet ezt a főrumot is megtartani – mondta –, mert nem a rombolás, hanem az összetartozás kerekedett felül, "nem hagytuk, hogy nemzetünk családja széthulljon”. Az oktatás és kultúra után a gazdaság területén is elkezdődött az egységes térben gondolkodás. Közös célok fogalmazódtak meg és elkezdődött azok megvalósítása is. Az anyaországi és a külhoni magyar gazdaszervezetek ebben a folyamatban élen jártak – mondta az államtitkár. Hozzátéve: ennek alapján más gazdasági területen is megkezdődött az együttműködés. „Mi számítunk önökre, önök számíthatnak ránk” – mondta az államtitkár. Fazekas Sándor az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medencei falugazdász hálózat fejlesztését egy, több mint 400 millió forintos forrás segíti. A cél az, hogy helybeli falugazdászok végezzék a munkát, akik a szükséges szakismeret mellett a helyi sajátosságokat is ismerik. Most mintegy 20 magyar határon túli gazdaszervezettel írt alá a Földművelésügyi Minisztérium együttműködési megállapodást, de a tárca mintegy 50 külhoni magyar gazdaszervezettel van kapcsolatban és mintegy 50 ezer gazda érhető el ezen a kapcsolati hálón keresztül. Tóth Katalin, az FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes-államtitkára az MTI-nek arról beszélt, hogy az összmagyar gazdatársadalom együttműködésének erősítése érdekében a Kárpát-medencei Falugazdász Program mellett számos oktatási, képzési és a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését szolgáló program is fut, amely a közös munkát hivatott támogatni - közölte a helyettes államtitkár. MTI; szatmar.ro lapozás: 1-30 | 31-31
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
